Fizetett mumusunk, a könyvelő

2012 november 5. | Szerző: Vállalkozásokosan

Sajnos sokan gondolják, hogy ez tényleg így is van, ahogy a címben leírtuk.

Ha pedig komolyan gondolják, akkor az nagy baj. Egyáltalán hogyan merülhet ez fel, miért fordulhat ez meg bárki fejében, hogy egy könyvelő ügyfelének rosszat akarna, esetleg direkt keresztbe akarna neki tenni? Úgy, hogy aki nem vállalkozó még, az biztosan hallott már egy-két történetet valakitől, akinek a szomszédja mesélte, hogy találkozott valakivel a fodrásznál, aki panaszkodott, milyen lelkiismeretlen, trehány könyvelője van. Aki vállalkozó, az pedig biztosan járt már úgy, hogy felhívta a könyvelőjét, hogy most azonnal mondja meg neki, X. kft a múlt hónapi számláját kifizette-e már. Vagy utánvéttel fel akart adni egy csomagot Egyiptomba, és a könyvelő azonnal mondja meg, hogy mennyi oda a postai díjszabás és hogyan kell az ottani vevőnek kiállítani a számlát. A könyvelő egyik kérdésre sem tudta a választ. Ez pedig felháborító, hiszen havonta (gondoljuk mi) nem kevés pénzt fizetünk neki, akkor igenis azonnal mindenre tudja a választ. Ne csak annyiban merüljön ki a munkája, hogy nyaggat minket, már megint nem kapta meg tőlünk az előző havi bankszámlakivonatot meg a költségszámlákat, illetve közölje, hogy már megint hány helyre és milyen sokat kell befizessünk.

Hát hogyan lehet, hogy mi fizetünk neki, ennek ellenére nem hogy nem segít nekünk, hanem állandóan mindenféléket követel tőlünk?

Nos: sajnos azért van, hogy bárki fejében ilyen megfordulhat, mert nincs tisztában azzal, pontosan mi is a könyvelő feladata, mit várhat el tőle, és bizony sok esetben ezt a könyvelők sem igyekeznek pontosan tisztázni, így a kialakuló esetleges félreértés bizony mindkét fél közös felelőssége. A könyvelő nem csodadoktor, nem mágus, nem két lábon járó lexikon, nem vállalkozásunk élő, a nap 24 órájában rendelkezésünkre álló „agytrösztje”, akinél cégünkről ott van minden információ és ezek bármelyikét egyetlen másodperc alatt elő tudja venni. A könyvelő elsődleges feladata az, hogy a különböző, vállalkozásunk működését szabályozó törvények által előírt nyilvántartásokat, adóbevallásokat elkészítse, és ezeket a hatóságok felé határidőre benyújtsa. Ennek a munkának pedig alapvetően nem része az, hogy részt vegyen a vállalkozás napi munkájában, figyelemmel kísérje a kiállított számlák sorsát, ő tárgyaljon vevőkkel, új partnerekkel.

Egy jó könyvelő természetesen ezekben a dolgokban is igyekszik segítséget nyújtani ügyfelének, de elsődleges feladata mégis az, -a bevallások elkészítésén és beküldésén túl- hogy a vállalkozás azon nyilvántartásai, amelyeket a hatóságok egy ellenőrzés során vizsgálhatnak, rendben legyenek. Márpedig ahhoz, hogy könyvelőnk munkáját rendben el tudja végezni, a mi segítségünkre is szüksége van. Hiszen a vállalkozás számláit, egyéb bizonylatait mi kezeljük, mi állítjuk ki, a különböző szerződések nálunk vannak, és ha ezeket könyvelőnknek nem, vagy csak késve adjuk oda, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy bevallás késedelmes beküldése miatt cégünket megbüntetik, és ha a büntetést emiatt kapjuk, azért bizony könyvelőnket nem hibáztathatjuk.

Hogyan alakítható ki jó munkakapcsolat könyvelőnkkel?

Ha vállalkozást indítunk, és könyvelőt keresünk, esetleg elégedetlenek vagyunk jelenlegi könyvelőnkkel, és váltani szeretnénk, mielőtt megállapodunk vele, beszéljük meg pontosan, mi az, amit mi, mint ügyfél elvárunk, mi az, amit ő, mint könyvelő kér annak fejében, hogy elvárásainkat teljesíteni tudja. Ha ezeket a dolgokat az elején tisztázzuk, rengeteg későbbi félreértésnek vehetjük elejét, ha kölcsönösen betartjuk azt, amiben megállapodtunk, azzal könyvelőnket segítjük abban, hogy munkáját pontosan és határidőre el tudja végezni, ami nekünk is elemi érdekünk. Hiszen ne feledjük: könyvelőnk nem unalmában kér tőlünk mindenféle papírokat, hanem azért, hogy cégünk könyvelése, adminisztrációja rendben legyen, így ne különböző hatósági ellenőrzésekre kelljen járjunk, ne mindenféle kérelmek, adatszolgáltatások összeállításával foglalkozzunk, hanem azzal, ami a legfontosabb: cégünknek bevételt tudjunk szerezni.

Következő írásainkban foglalkozunk majd azzal, hogyan válasszunk könyvelőt, és mik azok a dolgok, amikben egy könyvelő még segítségére lehet megbízójának.

 

 

Fejjel a falnak, avagy miért “ne” tervezzünk?

2012 október 29. | Szerző: Vállalkozásokosan

 

Előző bejegyzésünkben elhatároztuk, hogy vállalkozni fogunk.

Szaladunk az ügyvédhez, minél előbb bejegyeztetni a céget, a frissen bejegyzett cég papírjaival futunk a bankba, hogy minél előbb be tudjuk adni hitelkérelmünket, mert a spórolt pénzünk kevésnek tűnik, no meg az sem baj, ha marad egy kis tartalék, az mindig jól jön. Ja, hogy a hitelnek kamata is van, no meg a lakásunkat is fel kellett ajánlani fedezetként? Annyi baj legyen, valahogy majd csak lesz. Közben berendeztük a szép, új irodánkat is, elkészült a honlapunk, a névjegykártyák, és várjuk a megrendelőket.

Akik nem jönnek. Vagy jönnek, de kevesen. Az a kevés meg csak késve fizet. A hiteltörlesztést azt viszont pontosan kell(ene) fizetni. Az iroda bérleti díját is. A könyvelőt is, nem beszélve a havonta fizetendő adókról. A bevételek csordogálnak ugyan, de elmaradnak a kiadásoktól, tartalékunk pedig elfogyott. Hová kapjunk, mit csináljunk, hogy talpon maradjunk? Mit rontottunk el, mit csináltunk rosszul? Mindent, amit egy vállalkozás indításánál lehet. Fejest ugrottunk a medencébe, de legalább nem néztük meg, hogy van-e benne víz. Természetesen fájt, mikor landoltunk az alján.

Ismerős a fenti szituáció? Valószínűleg mindenki találkozott már hasonlóval, rossz esetben saját bőrén tapasztalva a fent leírtakat, kevésbé rossz esetben barátja, ismerőse járt így. Ha valaki e sorok olvasása után is így szeretne járni, akkor semmiképpen ne foglalkozzon az üzleti tervezéssel, mert minek, csapjon a lovak közé, ahogy esik, úgy puffan alapon.

Ha mégsem szeretne így járni, olvasson tovább.

Említettük, ha önállósodunk, megszűnik az alkalmazotti lét biztonsága, nőhet a jövedelmünk, de nő a kockázat is, az, hogy nemhogy pénzt nem keresünk, de elveszítjük azt is, amink van. Szükségszerű, hogy veszítsünk? Fel lehet előre mérni, hogy mik azok a veszélyek, kockázatok, amikkel számolnunk kell, ha vállalkozni kezdünk? A válasz: természetesen fel lehet, ezt a kockázatfelmérést hívjuk üzleti tervezésnek.

A szó hallatán, hogy üzleti terv, ne gondoljunk rögtön egy 80 oldalas, mindenféle érthetetlen szakkifejezést tartalmazó, dombornyomott bőrkötéses kiadványra, amit jó sok pénzért írt egy csapat közgazdász. Épp ellenkezőleg, egy induló kisvállalkozás üzleti terve kb. 10 kockás lapon összefoglalható. És miért szükséges, hogy ezt megtegyük? Azért, mert segítségével tisztában leszünk lehetőségeinkkel, a várható veszélyekkel, azzal, mit kell tennünk, hogy vállalkozásunkkal helyt tudjunk állni a piacon versenytársaink között. Természetesen az üzleti terv sem egy csodaszer. Pontosan annyit ér, amennyit használni tudunk belőle, amennyire a benne összefoglalt adatok helytállóak.

Akkor miért hangsúlyozzuk ennyire a fontosságát?

Azért, mert segítségével rengeteg későbbi veszteségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha helyesen állítjuk össze, azaz megfelelő kérdéseket teszünk fel magunknak, azonnal kiderülhet, hogy amit csinálni szeretnénk, azt érdemes-e, ha igen, hogyan érdemes. Egy kezdő vállalkozás esetén ez az üzleti terv legfőbb rendeltetése. Következő alkalommal elmondjuk, hogyan állítsunk össze egy használható üzleti tervet, milyen kérdéseket tegyünk fel benne magunknak ahhoz, hogy egy hasznos, később is jól használható anyag legyen a kezünkben.

Ha bizonytalanok, hogy milyen kérdéseket kell feltenni, keressenek minket elérhetőségeink valamelyikén (oldaldoboz, jobbra), jöjjenek, segítünk kérdezni.

 

Vállalkozzunk, de hogyan?

2012 október 23. | Szerző: Vállalkozásokosan

Rövidebb, vagy hosszabb gondolkozás után elhatároztuk, hogy vállalkozni fogunk, mert vállalkozni jó. Nem lesz főnökünk, nem lesznek kiállhatatlan kollegáink, vége lesz annak az érzésnek, hogy nem becsülnek meg minket, nem fizetik meg eléggé tudásunkat, időnket. Végre magunk urai lehetünk, magunknak keressük a pénzt, mi osztjuk be az időnket (pontosabban majd ügyfeleink), egyáltalán, saját magunk urai leszünk. Ez idáig szép és jó, de tudjuk-e, mit kell tenni, miket kell előre végiggondolni ahhoz, hogy ez így is történjen? Mi mindent kell ahhoz csinálni, még mielőtt beindítjuk vállalkozásunkat, hogy az sikeres legyen? Mik azok az alapvető gazdasági, jogi, adózási tudnivalók, amikkel tisztában kell(ene) lennünk?

Ha vállalkozásba fogunk, a következőket kell végiggondolni előtte:

Mi az a tudás, termék, vagy szolgáltatás, amit el szeretnénk adni?

Milyen formában végeznénk ezt a tevékenységet, mennyit lehetne eladni, ez várhatóan milyen bevétellel és milyen kiadásokkal jár majd?

Kiknek szeretnénk eladni, ők hogyan találnak majd meg minket, hogyan mondjuk el leendő vevőinknek, hogy létezünk, és azt, hogy mivel foglalkozunk?

Az első kérdéssel remélhetőleg nincs semmi probléma, hiszen szakmánkban nyilván kiválóak vagyunk, nagyon jól értünk ahhoz, amivel vállalkozóként foglalkozni szeretnénk, így nem ezen áll vagy bukik majd a dolog.

A következő kérdés, hogy egyéni vállalkozóként, avagy cégként dolgoznánk, hogyan, miből indítanánk be vállalkozásunkat, mire és mennyit költetnénk, mikor, és mennyi bevételre számítunk ebből, már jóval összetettebb. Azt a folyamatot, melynek során összesítjük, mennyibe kerül majd a vállalkozás beindítása, honnan lesz erre pénzünk, mikorra, mennyi bevételt várunk, és hogyan fogjuk magunkat megismertetni majdani ügyfeleinkkel, üzleti tervezésnek nevezzük. Fontossága miatt egyik következő írásunkban részletesen foglalkozunk vele.

Miért olyan fontos, hogy ezekkel a dolgokkal tisztában legyünk, mielőtt elindítjuk a vállalkozásunkat? Miért érdemes legalább az alapvető, leendő vállalkozásunkat érintő adózási, jogi fogalmakkal tisztában lenni?

Kellően átgondolt üzleti terv esetén biztosak lehetünk benne, hogy nem egy feneketlen kútba fogjuk dobálni pénzünket, hanem vállalkozásunk – idővel – szép hasznot fog termelni.

Alkalmazottként legfeljebb munkaidőnket, tudásunkat „bocsátjuk áruba”, vállalkozóként azonban a remélhetően magasabb jövedelem mellett jóval nagyobb a felelősségünk is. Ne feledjük, sok esetben tevékenységünkért, azaz vállalkozásunkért, vállalkozásunk által felhalmozott esetleges adósságért teljes vagyonunkkal vagyunk kötelesek helytállni. Nem hivatkozhatunk arra, hogy de hát ezt nem tudtuk, hogy így van, nem úgy gondoltuk, nem úgy akartuk, vagy valamit félreértettünk. Ha vállalkozóként valamit aláírunk, valamilyen kötelezettséget vállalunk, legyünk tisztában ennek következményeivel. A vállalkozás vezetőjeként az általunk hozott döntésekért a felelősség minket terhel, ezt mindig tartsuk szem előtt. Mielőtt aláírunk valamit, elkötelezzük magunkat, mérlegeljük döntésünk várható következményeit (a rosszakat is!), és csak utána döntsünk. A mérlegelésre mindig szánjunk elegendő időt, hiszen egy átgondolatlan, rossz döntést akár teljes egzisztenciánk bánhat.

Ezzel nem az ördögöt akarjuk a falra festeni, hanem azt szeretnénk elérni, ha valaki vállalkozásra adja a fejét, ne csak annak előnyeivel, hanem veszélyeivel, árnyoldalával is legyen tisztában. Mindenki tegye fel magának a kérdést: képes vagyok-e arra, hogy szakmai tudásom mellett megtanuljam, elsajátítsam azokat az ismereteket, melyek vállalkozások biztos működtetéséhez szükségesek? Ha igen, valóban igyekezzünk is ezeket megtanulni és a gyakorlatban alkalmazni.

Ebben is segítséget nyújtunk majd, a vállalkozások működését érintő fontosabb törvények ismertetésével, alapvető üzleti, gazdasági fogalmak, szakkifejezések ismertetésével, közérthető módon történő leírásával.

Vállalkozni tehát csakis alapos tervezést követően, menet közben mindig mérlegelve, a szükségesnél sosem nagyobb kockázatot vállalva (lenne) szabad. Honlapunkon ezen az oldalon olvashatóak vállalkozás indításával kapcsolatos tudnivalók, itt pedig vállalkozások működtetéséhez szükséges, hasznos információk vannak. Aki vállalkozás indítását tervezi, továbbra is várjuk egy ingyenes, személyes konzultációra, időpontot az info@vallalkozas-okosan.hu címen lehet egyeztetni.

 

 

 

 

Köszöntő

2012 október 18. | Szerző: Vállalkozásokosan

Vállalkozni jó, de nem mindegy, hogyan csináljuk. Sokan gondolják úgy, van egy jó ötletük, hajrá, vágjunk bele, és keressünk vele jó sok pénzt. Mások „kényszervállalkozók” lesznek, mert így próbálnak előre menekülni, vagy csak így jutnak munkához, megélhetéshez. Aki már gyakorló vállalkozó, sokszor ugyanúgy nehezen igazodik el a változó törvények, előírások között, mint aki most kezdi a vállalkozói létet. Ezek ismerete mellett egy vállalkozónak jónak kell lennie saját szakmájában, ismernie kell a piacot, „jól” csinálni a dolgait, hogy boldoguljon.

Nem túlzás azt mondani, aki vállalkozik, egymagának kell, kellene rendelkeznie két-három különböző szakma tudásával. Miért? Csak a teljesség igénye nélkül:

Mi legyek inkább? Egyéni vállalkozó vagy alapítsak részvénytársaságot?
Honnan fogom tudni, lesz–e vevő arra, amit el akarok adni, és mennyi?
Valaki megbízna egy nagyobb munkával, milyen szerződést kössek vele, hol tudnék utánanézni a cégnek?
Pénz kell a cégemnek, mennyi hitelt vegyek fel, hogyan derül ki, vissza tudom-e fizetni?
Már megint kaptam egy levelet az adóhatóságtól, már megint mit felejtettem el beküldeni?
Azt mondta a könyvelőm, jövőre legyek kisadózó. Mit jelent ez, honnan tudjam, hogy ez nekem jó lesz?

Reményeink szerint a jövőben itt megjelenő írásainkkal hasznos tanácsokkal tudunk szolgálni azoknak, akik már vállalkoznak, vagy ezt még csak most tervezik.

A következő fő témákkal fogunk foglalkozni: vállalkozás indítása, üzleti tervezés, tanácsok működő vállalkozásoknak, mi a teendő bajba jutott vállalkozásokkal, alapvető adózási és könyvelési tudnivalók. Szeretnénk, ha az általunk itt leírtak segítenék megérteni az eddig amolyan misztikusnak, idegennek érzett gazdasági, jogi fogalmakat, ha hozzá tudnánk járulni ahhoz, hogy tudják, mire kell jobban odafigyelni ahhoz, hogy vállalkozásukat biztonságban tudhassák.