Tartoznak egy számlával, mit csináljunk?
2012 december 5. | Szerző: Vállalkozásokosan
Előző bejegyzésünkben ismertettük, hogyan állítsunk ki és adjunk át egy számlát úgy, hogy se a számla, se az átadás, kézbesítés módja utólag ne legyen vitatható. Tehát biztosak vagyunk benne, hogy számlánk jó, és határidőn belül biztosan kézbesítettük. Jó esetben ilyenkor nincs más dolgunk, mint megvárni azt, hogy annak ellenértéke megérkezzen.
Ha észrevesszük, hogy egy számlánk fizetési határideje lejárt, és semmilyen reklamáció nem érkezett rá, akkor először e-mailban udvariasan hívjuk fel a vevő figyelmét, hogy bizonyára elkerülte a figyelmét a számla kiegyenlítése, és kérjük meg a számla rendezésére.
Természetesen senki nem akarja elriasztani a partnerét, tehát először udvariasan érdeklődjünk, hogy mikorra várható a kiegyenlítés. Ha nem történik meg a számla rendezése, a fizetési határidő lejárta után egy héttel küldjük ki az első fizetési felszólítást.
Nagyon fontos, hogy a fizetési emlékeztetőket, felszólításokat lássuk el sorszámmal!
Mindig ajánlottan, elsőbbségivel és tértivevényesen adjuk postára, és mindig maradjon belőle másolat számunkra. A tértivevény azért fontos, mert az minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy levelünket mikor vették át.
Előfordul, hogy egy vállalkozás valóban figyelmetlenségből elkeverte a számlánkat, vagy rossz helyre tette, és ezért maradt el a kifizetés. Az első fizetési felszólításra ezek a partnerek azonnal jelentkeznek, és biztosítanak minket a fizetésről.
Ha esetleg nem kapták meg a számlánkat, és erre való hivatkozással nem fizetnek, azonnal állítsunk ki hiteles számlamásolatot, és ajánlottan, elsőbbségivel, tértivevényesen küldjük el, és érdeklődjünk, hogy megkapták-e.
Ha egy vállalkozás nem tud határidőre fizetni, de tisztességes szándékai vannak, akkor már a fizetési határidő lejárta előtt szól, hogy türelmet kér.
Ezt adjuk is meg neki, de ne a végtelenségig, hiszen a későbbiekben minket az véd meg, hogy mindent megtettünk a követelésünk behajtása érdekében. Amennyiben az első fizetési felszólítás után sem történik pénzügyi rendezés, küldjük ki a második fizetési felszólítást, megjelölve benne, hogy ismételt fizetési felszólítás, és kérjük, hogy haladéktalanul intézkedjen a számla kiegyenlítéséről.
A továbbiakban ennek a vevőnek ne engedélyezzünk átutalásos fizetési módot, a készpénzes természetesen továbbra is megengedett. A nyilvántartásunkban rögzítsük, hogy már hány fizetési felszólítás ment ki, telefonon, e-mailon milyen ígéreteket kaptunk, és hogy ebből mi teljesült.
Ha mindezek ellenére nem történik meg a fizetés, akkor a harmadik fizetési felszólításban, már határozott hangnemben fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy jogi útra tereljük az ügyet, és ennek minden költségét a vevőre fogjuk hárítani.
Ha a vevő jelentkezik, hogy most nincs pénze, de később lesz, és megmondja, hogy várhatóan mikor, ne engedjük csak így el, és várjunk a pénzünkre.
Foglaljuk írásba, hogy a tartozás átütemezésre kerül sor, ilyen és ilyen határidőben, és amennyiben ez nem történik meg, akkor milyen retorziók lépnek életbe, milyen biztosítékot tud felajánlani a vevő, milyen késedelmi kamatot kívánunk alkalmazni.
Ha folyamatos ügykezelés mellett a 30 napot eléri a fizetési késedelem, kezdeményezzük fizetési meghagyás kibocsátását. Amióta ezt közjegyzők is végezhetik, szerencsére lerövidült ennek átfutási ideje, nem kell hónapokat a bíróság döntésére várni. Ne feledjük: minél rövidebb idő telt el egy tartozás keletkezése óta, annál nagyobb az esély annak behajtására. Ezért ne hagyjuk, hogy nemfizető adósunk hitegessen minket, éljünk minél előbb a törvény által számunkra biztosított lehetőségekkel.
Igénybe vehetjük követeléskezelő cég szolgáltatását is, van közöttük olyan, aki csak a sikeresen behajtott tartozás után kér sikerdíjat. Mivel mi igyekszünk kesztyűs kézzel bánni a vevőinkkel, mert nem szeretnénk elveszíteni őket, a kívülállók határozottabban, de udvariasan fogják kezelni ügyünket. Ne feledjük azonban: bármilyen követelésünk csak akkor érvényesíthető, ha pontosak a nyilvántartásaink és rendben vannak a bizonylataink. Enélkül senki nem tud segíteni rajtunk, és futhatunk a pénzünk után.
Hogyan számlázzunk úgy, hogy azt ki is fizessék?
2012 december 3. | Szerző: Vállalkozásokosan
Előző bejegyzéseinkben leírtuk, lehetőleg milyen céggel ne kössünk üzletet, és azt is, ha valakivel megállapodunk, azt hogyan tegyük. Elvégeztük a munkát, leszállítottuk az árut, elérkezett a számla kiállításának az ideje. Ezt meg is tesszük, számlánkat elküldjük, és várjuk az ellenértéket, hogy megérkezzen. Ami sokszor rendben meg is érkezik, de sokszor nem. Ilyenkor gyakran előfordul, nem fizető partnerünk mindenféle utólagos kifogásokkal jön elő. A számla és a kapcsolódó dokumentumok helyes kiállításával, és kézbesítésével az utólagos kifogásoknak elejét tudjuk venni. Lássuk, hogyan.
Első, és egyik legfontosabb lépés a számla helyes kiállítása. A számla kötelező adattartalmát az Áfa Törvény határozza meg. (2007. évi CXXVII. Tv., Törvény az általános forgalmi adóról, 169 §).
A számla kiállításának idejéről a törvény azt mondja ki, annak a teljesítést követően, ha azonnal nem lehetséges, ésszerű határidőn belül kell megtörténnie. A gyakorlatban ez általában maximum a teljesítést követő 15. nap legyen, a számla mielőbbi kiállítása egyébként saját, jól felfogott érdekünk is. A helyesen kiállított számla mellé csatoljuk azokat a papírokat is, amelyek igazolják, hogy a teljesítés megtörtént.
Mik lehetnek ezek az igazolások?
A számlán kívül a
-teljesítési igazolás
-szerződés
-szállítólevél
A legfontosabb ezek között talán a teljesítési igazolás. A teljesítési igazolás aláírásával partnerünk elismeri, hogy a hozzá tartozó szerződés szerinti teljesítés rendben megtörtént, azaz pl. a megállapodásnak megfelelő minőségben és határidőre az általunk elvállalt munkát elvégeztük, és jogosultak vagyunk a számla kiállítására. A teljesítési igazoláson egyértelműen tüntessük fel, hogy mely gazdasági eseményhez kapcsolódik, a számla sorszámát, amelyhez tartozik, és ha az áru/szolgáltatás jellege olyan, a vevő ismerje el rajta, hogy az árut/ szolgáltatást a szerződésben foglaltaknak megfelelően megkapta, minőségi, mennyiségi kifogása nincs, a számla helyes, tartalmi, formai kifogása ellene nincs, a kiállított számlát ezért elismeri és befogadja.
Nagyon fontos, hogyan történik a számla, és a hozzá kapcsolódó papírok átadása. Ha ezt személyesen tesszük, tüntessük fel a számlán, hogy a vevő a számla egy példányát átvette, és az ellen kifogása nincs, ha teljesítési igazolást, szállítólevelet is átadunk, írjunk a papírokról egy átvételi elismervényt.
Ha a számlát, és a hozzá tartozó dokumentumokat postán küldjük el, azt minden esetben ajánlva, tértivevénnyel tegyük, és a számla feladásánál figyeljünk, hogy az időre odaérjen. Ügyeljünk arra, hogy vállalkozásunk adminisztrációja e téren is rendben legyen, a küldeményekről vezessünk postakönyvet, őrizzük meg a feladóvevényt és a tértivevényt is, hiszen egy esetleges nemfizetés esetén ezekkel tudjuk igazolni, hogy a számlát elküldtük. Ha az előírt határidőre számlánkat nem fizették ki, először írjunk egy udvarias, emlékeztető e-mailt, hogy számlánk rendben megérkezett-e, vagy esetleg valami más probléma van. Ha partnerünk ez után sem fizet, haladéktalanul tegyük meg a további, szükséges lépéseket. A következő részben elmondjuk, hogy mit.
Hogyan kössünk jó szerződést?
2012 november 28. | Szerző: Vállalkozásokosan
Minden vállalkozás életében az egyik legfontosabb pont az új ügyfél megszerzése. Ha ez sikerült, az ügyféllel szerződést kötünk. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan tesszük. A jog szerint szerződés szóban is létrejöhet, azonban vitás kérdés esetén ilyen esetben szinte lehetetlen eldönteni, kinek van igaza. Éppen ezért ragaszkodjunk a megállapodás írásba foglalásához.
Ugye jártak már úgy, hogy megkötötték a szerződést, elvégezték a munkát, vagy leszállították az árut és csak vártak a pénzükre, de csak ígéretet kaptak a fizetésre? Aztán, mivel a partner nem fizetett, jogi útra terelték a dolgot, ám a rosszul megkötött, hiányos szerződés miatt nem tudták jogos követelésüket érvényesíteni? Előző bejegyzésünkben leírtuk, miért fontos, hogy ellenőrizzük leendő üzletfelünket, és hogyan tehetjük azt meg.
Amikor a szerződést megfogalmazzuk, legyünk előrelátóak, ne használjunk előre gyártott sablonokat. Minden ügylet egyedi, más, ezért a szerződés sem lehet ugyanaz. Pontosan térjünk ki a termék, szolgáltatás meghatározására, arra, hogy ki, mikor, mit vállal, és mi történik, ha ez nem a megbeszéltek szerint történik, mi számít elfogadott teljesítésnek, mikor kell kiállítani a számlát, mi a pontos fizetési határidő, a számla kiállításától vagy kézhezvételétől számítják-e a napokat, naptári nap vagy munkanap, alvállalkozót kívánunk-e igénybe venni, mennyi az ügyleti kamat, késedelmi kamat mértéke.
Használjuk az alábbi, fontos kitételeket:
A leszállított, de ki nem fizetett áru az áruérték kifizetéséig a cég tulajdona marad. A tulajdonjog fenntartással érintett terméket más követelésébe beszámítani, azt megterhelni, vagy fedezetként bármilyen célra felajánlani tilos.
Késedelmes fizetés esetén 20% késedelmi kamatot számítunk fel.
Ha a Megrendelő bármely számlája fizetésével késedelembe esik, valamennyi számlája azonnal, egy összegben esedékessé válik.
Megrendelő kizárólag jogerős bírósági ítélet alapján jogosult bármilyen követelését a számla ellenében beszámítani.
Megrendelő tudomásul veszi, hogy a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kell jeleznie az esetleges reklamációt, a 8 napos határidő leteltét követően a számlával kapcsolatos mindennemű reklamációs lehetőségről Megrendelő visszavonhatatlanul lemond.
A szerződés aláírója aláírásával elismeri, hogy az abban foglaltakat megértett, azokkal egyetért, és a szerződés egy, (vagy több) eredeti példányát átvette.
Lehetőség szerint kérjünk előleget, ennek a feltételeit is rögzítsük a szerződésben. Ne írjuk alá azonnal a szerződést amit az orrunk alá dugnak, lehetőség szerint ügyvéddel ellenőriztessük le. Nagyobb értékű szerződést foglaljunk közjegyzői okiratba, ez ugyanis azonnal végrehajtható, az esetlegesen ellenérdekelt fél nem tudja éveken keresztül bíróságon vitatni a szerződés érvényességét. Érdemes készíteni egy vevő-adatlapot meglévő, és újonnan szerzett ügyfeleinkről, mely tartalmazzon róluk minden fontos információt.
Ha megkötöttük a szerződést, elindul a szállítás, az együttműködés, hamarosan számlát is ki kell állítanunk. Ez sem mindegy, hogyan történik. Leírjuk majd a legfontosabb tudnivalókat.
Kapcsolódó bejegyzések:
https://vallalkozasokosan.cafeblog.hu/2012/11/21/kivel-ne-kossunk-uzletet/
https://vallalkozasokosan.cafeblog.hu/2012/11/26/hogyan-kossunk-uzletet/
Hogyan kössünk üzletet?
2012 november 26. | Szerző: Vállalkozásokosan
Pontosabban kivel, illetve kivel ne? Előző bejegyzésünkben foglalkoztunk azzal, miért fontos, hogy mielőtt valakivel egymás tenyerébe csapunk, nézzünk utána, ezt kivel tesszük. Említettük, egy meg nem kötött üzlet mindig kisebb veszteség, mint egy olyan, amiből rosszul jövünk ki, ami után bevételünk nem, csak kiadásunk keletkezik.
Miért is fontos, hogy tudjuk, kivel állunk szemben, ha olyan megállapodást készülünk kötni, ahol halasztott fizetés történik? Ilyen esetekben üzleti partnerünknek gyakorlatilag hitelt nyújtunk. Ha banktól szeretnénk hitelt felvenni, ott is ellenőriznek, megvizsgálnak minket. Gondoljanak bele: ha valaki az utcán odajönne teljesen ismeretlenül, hogy adjunk neki kölcsön 100.000 forintot, adnának? Ugye, hogy nem. Pedig vállalkozóként mégis sokan megteszik ugyanezt, sokszor lényegesen nagyobb összeggel. Ezért, ahogy a bank ellenőriz minket, ha mi hitelezünk valakinek, a rendelkezésünkre álló lehetőségek kihasználásával tegyük meg ugyanezt.
Az első, amit ilyen esetben nézünk meg, a vállalkozás cégkivonata. Ezt a Cégbíróság honlapjáról, az e-cégjegyzékből tudjuk letölteni. A cégkivonat ismerteti egy vállalkozás nyilvános, bárki számára hozzáférhető adatait. Először győződjünk meg arról, hogy a cégjegyzésre jogosult személy-e az, akivel megállapodni, szerződést aláírni készülünk. Ha nem, kérjünk tőle meghatalmazást, anélkül ugyanis a szerződés érvénytelen lehet. Ellenőrizzük az adatok helyességét. Nézzük meg a cégjegyzékben, a vállalkozás nem áll-e felszámolás, vagy végrehajtás alatt. Ha végrehajtás folyik ellen, az azzal járhat, hogy a cég bankszámlájára érkező pénzt a végrehajtást elrendelő leemeltetheti, így fennáll a veszély, hogy nekünk nem fognak tudni miből fizetni. Óvatosságra intő jel lehet a túl gyakori (egy év alatt min. kétszer) székhely, ügyvezető, illetve többségi tulajdonosváltás. Ha ilyet látunk a cégjegyzékben, kérdezzünk rá ennek az okára.
Töltsük le a vállalkozás mérlegét és eredménykimutatását. Ezt minden vállalkozásnak évente be kell nyújtania, a benyújtott beszámolók az e-beszámoló oldalon érhetőek el.
A vállalkozás mérlege megmutatja a cég vagyonát a mérleg készítésének időpontjában, és azt, hogy ez a vagyon miből származik. A mérleg esetén az egyik legfontosabb, lehetőleg a vállalkozás saját tőkéje ne legyen negatív. Ez ugyan önmagában nem jelenti azt, hogy leendő partnerünk fizetésképtelen lenne, azonban arra utal, a vállalkozás felélte saját tőkéjét, ami viszont hosszabb távon problémát jelenthet.
Az eredménykimutatás azt mutatja meg, hogy egy vállalkozásnak mennyi, és milyen jellegű kiadása és bevétele volt. Ha jelentősen több a kiadás, mint a bevétel, az gondot okozhat. Tudakoljuk meg, mi ennek az oka. Kérjünk egy főkönyvi kivonatot is. A főkönyvi kivonat megmutatja, hogy egy cégnek mennyi bevétele van, milyen jellegű és mennyi a kiadása, tartoznak–e a cégnek, ha igen, akkor mennyivel, illetve mennyi és milyen jellegű tartozása van a vállalkozásnak. Itt alapvetően két dologra érdemes koncentrálni: ha a vállalkozásnak sok a követelése, illetve a kötelezettsége. A követelés azt jelenti, hogy a cég valakitől pénzt vár, hogy tartoznak neki. A túl sok követelés arra utalhat, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet a cég pénzügyeire, hogy a cégnek sokan tartoznak. Természetesen ez a tartozás lehet pl. egy már visszaigényelt áfa, amit még az adóhatóság nem utalt ki (ez azonnal követelésként jelenik meg ugyanis egy vállalkozás könyvelésében). Így a túl sok követelés sem jelent önmagában feltétlen problémát (egy 10-15 milliós éves árbevétellel rendelkező vállalkozás esetén 3-4 millió ft követelés teljesen normális lehet), azonban tisztázzuk, ezek a követelések miből állnak. A követelésekkel szemben a cég kötelezettségei állnak. A kötelezettség azt jelenti, hogy a cégnek tartozása, fizetnivalói vannak. Amennyiben ezek nem „lejárt” tartozások, hanem olyan dolgok, amiknek a kifizetésével (adófizetési kötelezettség pl.) leendő partnerünk még nem késett el, ezek sem jelentenek problémát. Azonban ezeket is tisztázzuk, azt, hogy ezek a kötelezettségek milyen jellegű fizetnivalókat jelentenek. Nagyobb összegű szerződés aláírása előtt kérjünk partnerünktől igazolást, hogy nincs adótartozása. Ezeket a dolgokat betartva, elvégezve, sokkal kisebb az esélye annak, hogy megbízhatatlan, rossz partnerrel kössenek megállapodást.
Ha hasonló üzletkötés előtt állnak, keressenek minket, segítünk a leírtak gyakorlati alkalmazásában.
Kisvállalkozások válságmenedzselése
2012 december 10. | Szerző: Vállalkozásokosan
Körültekintéssel, megfelelő üzletpolitikával, odafigyelve cégünk napi ügyeire, általában elkerülhető, hogy vállalkozásunk válsághelyzetbe kerüljön. Sokszor azonban ennek megelőzésére a kellő odafigyelés sem garancia. Az elmúlt hónapokban-években sok cég, vállalkozás került kritikus helyzetbe bevételeik csökkenése, és költségeik növekedése miatt. Az, hogy mi vezethet idáig, jelen írásnak nem témája, most csak a válsághelyzetbe került vállalkozásoknál felmerülő teendőkről beszélünk.
Ennek az írásnak az ad aktualitást , hogy honlapunkon az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett a válságmenedzselést ismertető oldal látogatottsága, ez pedig elég egyértelmű jelzés, hogy sok cégnél korántsem mennek rendben a dolgok, bajok, problémák vannak.
Általánosságban elmondható, hogy sok cégnél későn ismerik fel, hogy válsághelyzet felé tartanak, a bevételek csökkenése és/vagy a kiadások növekedése ugyan árulkodó jel kellene, hogy legyen, azonban ezek a közelgő, vagy már meglévő problémáknak nem okai, csupán tünetei.
Sok esetben a cégeknél az első, és szinte egyetlen lehetőségként a hitelfelvételre, vagy más forrás bevonására gondolnak. Ez azonban csak nagyon ritkán jelent megoldást, szerencsésebb esetben csak elodázza a bajt, rosszabb esetben akár véglegesen bedöntheti a céget.
Miért?
Azért, mert ha nem ismertek az okok, hogy miért fordult veszteségesbe a cég működése, akkor ezeket megszüntetni sem lehet, innentől könnyű belátni, hogy a hiány újra fog termelődni, csupán idő kérdése, hogy mikor. Ilyen esetben ennél sokkal átfogóbb, és sokszor bonyolultabb, és időigényesebb beavatkozás szükséges. Ezt, a cég működésének „normális” keretek közé történő visszaállítását célzó tevékenységet nevezzük válságmenedzselésnek.
A válságmenedzselés első lépéseként fel kell tárni, és rögzíteni az okokat, amiért a beavatkozás szükségessé vált. Más a teendő akkor, ha a vállalkozás bevételeinek csökkenését a kereslet gyengülése, vagy vevők nemfizetése, esetleg egyéb, pl. szezonális ingadozások okozzák, megint más a helyzet akkor, ha pl. bizonyos költségek emelkedtek meg a cég indulása óta, vagy egyáltalán, a vállalkozás, a hibásan, vagy egyáltalán el nem végzett üzleti tervezés miatt eleve veszteséget termel.
Első lépésként rögzítjük a pillanatnyi helyzetet, hogy legyen egy kiindulási alapunk. Ennek során megvizsgáljuk, a vállalkozás milyen költségekkel működik, ezzel szembeállítva a bevételek alakulását, képet kaphatunk arról, hogy a cég egyáltalán adott pillanatban nyereséges-e, ha nem, mi az a bevétel, ahonnan a működés nyereséges. Ezután fel kell mérni, és rögzíteni a vállalkozás kötelezettségeit. Ezeket rangsorolni kell, mind esedékesség, mind fontosság tekintetében. Ezzel párhuzamosan azt is rögzítsük, a következő hónapokban mennyi bevétel várható, illetve ha vannak, a cég kintlévőségeit is. Ezeket az adatokat célszerű egy táblázatban, áttekinthető formában, minimum 6, de inkább 12 hónapra előre rögzíteni.
Válságmenedzselés során az első, és általában a legfontosabb teendő a cég fizetőképességének fenntartása. Ennek érdekében próbáljuk csökkenteni a kiadásokat, illetve szállító partnereinkkel megegyezésre jutni a tartozások átütemezéséről. Ugyanez a teendő, amennyiben a cégnek hitel,- vagy lízing-tartozása van.
Ha cégünknek kintlévőségei vannak, intézkedni kell ezek mielőbbi behajtásáról. Ha a vállalkozás ellen esetleges, cég jövőjét veszélyeztető peres ügyek folynak, szükséges ezek áttekintése, ahol lehetséges, az eljárások felfüggesztése, vagy olyan megállapodás elérése, amely nem veszélyezteti a cég jövőbeni működését.
Ezek után kerülhet sor arra, hogy új intézkedési, ha úgy tetszik, új üzleti tervet készítsünk annak érdekében, hogy a kialakult válsághelyzet a jövőben ne ismétlődjön meg. Ebben a tervben fontos ismertetni okokat, amik a vállalkozás jelenlegi válsághelyzetéhez vezettek. Az okok pontos ismeretében lehet úgy átalakítani a cég működését, hogy az a jövőben biztonságos és gazdaságos legyen. Ehhez szükség lehet az eddiginél szigorúbb gazdálkodásra, a kiadások szerkezetének átalakítására, sajnos mostanában jellemzően esetleg alkalmazottak elbocsátására is.
Ahhoz, hogy az új üzleti tervben foglaltak megvalósításra kerüljenek, egy darabig szükséges lehet a vállalkozás feletti külső kontroll.
Joggal merül fel a kérdés, hogy a válságmenedzselési folyamat mindig eredményes lehet –e?
Sajnos nem. Előfordul, hogy egy vállalkozás már nem tudja elkerülni a felszámolást, vagy a végelszámolást. Mik ennek az okai? A válságmenedzselés, úgy is mint fogalom, szolgáltatás, valamint lehetőség meglehetősen ismeretlen a magyarországi KKV szektorban. A kisebb cégek vezetői közül nagyon sokan azt gondolják, hogy ez csak nagyvállalkozások számára elérhető szolgáltatás, és ismeretlenségénél fogva sokan kissé „fekete mágiának” tartják.
Sajnos az is eléggé elterjedt cégvezetői magatartás, hogy a vállalkozás életében felmerülő problémák elől sokan fejüket a homokba dugják, azt gondolják, az a probléma, amit nem látnak, amivel nem foglalkoznak, az nem létezik. Emiatt, és a szolgáltatás, a lehetőség ismeretének hiánya miatt sajnos sokan csak akkor fordulnak válságmenedzserhez, amikor már késő, amikor a cég talpra állítása már nem lehetséges. Itt határozottan érvényes az, hogy a vállalkozás működési zavarait látva, minél előbb fordulnak egy válságmenedzserhez, annál nagyobb az esély arra, hogy a cég megmenthető.
Miért?
Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre több a fizetési nehézségekkel küzdő, akár a körbetartozás áldozatává váló cég. Ugyanakkor mind a szállítók, mind pedig a vállalkozást esetlegesen finanszírozó pénzintézetek tisztában vannak azzal, ha cég felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, követeléseiket sok esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis részben fogják viszontlátni. Ezért nekik is érdekük, hogy ne „fojtsák” meg az adóst, hogy vele együtt közösen próbáljanak megoldást találni a tartozások rendezésére. Ugyanez a helyzet az adóhatóságnál is, azt azonban tudni kell, hogy bizonyos adónemeknél a törvény erejénél fogva nincs lehetőség a hátralék részleges, vagy teljes elengedésére.
Ilyen helyzetben különösen fontos a partnerekkel, akikkel megegyezésre törekszünk, az őszinte kommunikáció. Eddigi, ezen a területen szerzett tapasztalataink is ezt igazolják. Lehetőleg ne várjuk meg, hogy minket keressenek a lejárt tartozások miatt, hanem mi jelezzük, hogy várhatóan problémánk lesz a fizetéssel, és ajánljunk megoldást. Tartsuk szem előtt, hogy –jövő évtől különösen, a hitelezőket az eddiginél jobban védő törvényi változások okán- hasonló esetben cégünk léte gyakorlatilag azon szállítóink jóindulatán múlhat, akiknek tartozunk, ezért nagyon fontos, hogy a vélhetően még meglévő bizalmukat ne veszítsék el bennünk, olyan megállapodást ne kössünk, amit nem tudunk betartani.
Mivel egy cég jellemzően több szállítójának is tartozik, bizony nem könnyű feladat ezeket a megállapodásokat összehangolni, viszont nagyon lényeges, ha megállapodtunk, azt mindenképp tartsuk be, elkerülve a további problémákat.
Látható tehát, hogy a válságmenedzselés egész embert kívánó munka, egy vállalkozás vezetőjének, mivel a napi üzletmenetet is vinni kell, mellette szinte soha nincs ideje, energiája ezt a feladatot is ellátni. A válságmenedzser munkája csak abban az esetben lehet eredményes, ha a cég vezetése vele együttműködik, és elfogadja, hogy szinte az összes kérdésben a válságmenedzser dönt.
Ha a cikket elolvasva úgy érzik, a leírtak akár csak részben is ráillenek az önök cégére, javasoljuk, legalább egy konzultáció erejéig keressenek fel minket, és ne várják meg, ha baj van, hogy az még nagyobb legyen. Mert ilyen helyzetben fokozottan igaz a mondás, aki időt nyer, életet nyer.
Oldal ajánlása emailben
X