Válság és annak megelőzése a vállalkozás életében
2012 november 8. | Szerző: Vállalkozásokosan
Aki vállalkozó, az tudja, ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen, mennyi mindennek kell megfelelni, mennyi mindent kell „jól” csinálni, milyen sok körülményt kell mérlegelni egy-egy üzleti döntés meghozatalánál. Ahhoz, hogy vállalkozásunkat sikerre vigyük, már a tervezés fázisában körültekintőnek kell lenni, és működés közben is folyamatosan tekintettel kell lenni a vállalkozás lehetőségeire, teherbíró, kockázattűrő képességére, és a jelen, valamint a jövőbeni piaci kilátásokra.
Ideális esetben egy vállalkozás indítását alapos, és körültekintő üzleti, és pénzügyi tervezés előzi meg. Ennek nagyon fontos része a vállalkozás jövőbeni lehetőségeinek felmérése is. Természetesen ez sem nyújt 100%-os biztonságot, elég csak a legutóbb, 2008-ban kirobbant általános pénzügyi válságra, és az azt követő gazdasági visszaesésre gondolni.
Definiáljuk hát, jelen esetben mit értünk válsághelyzeten, illetve válságon.
A vállalkozás szempontjából válsághelyzet lehet, ha a cég biztonságos működése veszélybe kerül, például vevők/ partnerek nemfizetése miatt, vagy a cég a rossz szervezés, vezetés miatt kerül válságos helyzetbe, de ezt okozhatja az is, ha a vállalkozás termékei/ szolgáltatásai iránti kereslet hirtelen lecsökken.
Ez utóbbi általában összefügg azzal, ha a gazdaság egésze kerül válságba, és a fizetőképes kereslet csökkenése visszahat a vállalkozás működésére. Sok esetben azonban egy vállalkozás akkor is bajba, válsághelyzetbe kerülhet, ha látszólag a piaci körülmények ezt nem indokolnák. Általánosságban elmondható, hogy kellő körültekintéssel a vállalkozás hibás működtetéséből/ működéséből adódó válsághelyzetek szinte minden esetben megelőzhetőek, a külső körülmények előidézte problémák nem, de a vállalkozásra gyakorolt hatásuk tompítható. Lássuk, hogyan előzhetőek meg, illetve kezelhetőek az egyes problémák. Mindegyik eset, körülmény más és más beavatkozást igényel.
Hogyan előzhető meg a vállalkozás saját hibáiból történő válsághelyzetbe kerülése?
Számos fórumon olvasható, egy üzleti ötlet megvalósításának egyik első, és nagyon fontos eleme a körültekintő üzleti és pénzügyi tervezés. Ennek során megvizsgáljuk a cég által eladni kívánt termékek/ szolgáltatások piacait, az azokban rejlő lehetőségeket, és azt, hogyan, milyen eszközök és erőforrások használatával, bevetésével valósíthatjuk meg céljainkat.
Az üzleti tervezés során kiemelten fontos a vállalkozás jövőjének pénzügyi szempontból való megtervezése, az, hogy mekkora, és milyen időtávban történő befektetésre van szükség, és mikor, mennyi bevételre számítunk. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, mik azok az állandó költségek, melyeket akkor is fizetni kell, ha egyáltalán nincs bevételünk, vagy az a tervezetthez képest később érkezik meg. Amennyiben vállalkozásunkat hitel, vagy egyéb külső forrás igénybevételével indítjuk, legyünk különösen körültekintőek. Nagyon fontos, hogy már itt számoljunk tartalék képzésével, melyből átvészelhető a pénzügyi szempontból nehéz időszak.
Sokan az üzleti tervezést hajlamosak a számokkal való öncélú játszadozásként felfogni. Nincs igazuk. Kétségtelen, fölösleges kiadásnak tűnhet, de még mindig olcsóbb, ha időben kiderül belőle, hogy az elképzelt üzleti ötlet gazdaságilag életképtelen, vagy hibás, mint az, ha valakinek egy rosszul felépített, folyamatosan veszteséget termelő vállalkozásra rámegy akár a teljes egzisztenciája. Röviden: már a tervezés fázisában számoljuk ki, hogy mi történik abban az esetben, ha költségeink 20%-kal meghaladják a tervezettet, bevételeinknek pedig csak a 80%-a érkezik meg.
Rengeteg vállalkozás a ma sajnos az üzleti életben eléggé elterjedt nem fizetés áldozatává válik, márpedig egy bizonyos szint után egyetlen cég sem képes kintlévőségeinek finanszírozására. Gondoljunk bele: ha egy cég elvégezte a munkáját/ eladott egy terméket, és kiállította róla a számlát, de annak ellenértéke nem érkezik meg, attól függetlenül a számla Áfa-és egyéb adótartalmával az adóhatóság felé el kell számolni. Ezen kívül fizetni kell az általunk igénybe vett szolgáltatás, energia, munkaerő árát, és még egyéb költségeket.
Természetesen minden új üzlet kockázattal jár, de ezeket a kockázatokat csökkenteni lehet.
Amennyiben új vevővel kötünk szerződést, és halasztott fizetési lehetőséget kér, vizsgáljuk meg az adott vevő fizetési képességét és hajlandóságát. Erre a célra ott vannak az interneten elérhető, ingyenes céginformációs adatbázisok, illetve –némi térítési díj fejében- fordulhatunk különféle egyéb céginformációs szolgáltatókhoz, akik az ingyenes adatbázisokban fellelhető adatoknál részletesebb tájékoztatást tudnak adni. Ha szükséges, kérjünk biztosítékot bankgarancia, készfizető kezesség, vagy egyéb formában. Gondoljuk végig, hogy mekkora az az összeg, amit esetleges nemfizetés esetén vállalkozásunk finanszírozni képes.
Ne feledjük: ha nem kötünk üzletet, még mindig jobb, mint ha olyan üzletet kötünk, ami bevételt nem, csak költséget jelent.
Rengeteg cégnek egyszerűen fogalma sincs arról, hogy „mennyi pénze van”. Magyarul nem követik naprakészen, hogy egy már kiállított számla ellenértéke beérkezett –e, ha nem, mennyit, és miért késik. Ha egy partner késik a fizetéssel, minél előbb lépjünk, tudakoljuk meg a késés okát. Jegyezzük meg: minél hosszabb a fizetési késedelem, annál kisebb az esély rá, hogy a partner fizetni fog. Ha szükséges, vegyük igénybe követeléskezelő cég közreműködését. Ugyan ilyen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mire költjük cégünk pénzét, folyamatosan keressük a lehetőségeit annak, hogy költségeinket csökkentsük. Ennek természetesen nem szabad a cég működésének rovására menni, de egy elvégzett költségelemzés rá tud mutatni azokra a területekre, ahol megtakarítás érhető el. Ahhoz, hogy cégünk pénzügyi helyzetét naprakészen nyomon tudjuk követni, fontos, hogy mind a kimenő, mind a bejövő számlák, ill. azok fizetési határidejét pontosan tartsuk nyilván.
Összefoglalva: ha a vállalkozás indítását gondos tervezés előzte meg, vállalkozásunk adminisztrációját pontosan vezetjük, tisztában vagyunk annak mindenkori pénzügyi helyzetével, nem vállalunk a cég teherbíró képességét meghaladó kötelezettséget, és rendelkezünk tartalékkal a nehezebb időszakokra, máris sokat tettünk cégünk hosszú távon is biztos működéséért.
Sok kis cég esetében felmerül a kérdés, hogy ki végezze el ezeket a feladatokat, hiszen sok cégnél örülnek, ha a napi teendőket el tudják látni, de tervezéssel- elemzéssel nem foglalkozik senki. Jobb esetben rábízzák ezt a cég könyvelőjére, de az itt felsorolt tevékenységek nagy része nem könyvelői feladat. A másik probléma, hogy sok cégnél jelen helyzetben örülnek, ha a feltétlen szükséges kiadásokra van pénz.
Ennek ellenére mégis azt tanácsoljuk: érdemes felkeresni egy kisvállalati tanácsadó céget, ahol részletesen elmondják, a cikkben említett dolgokra miért van szükség, és tanácsot adnak, illetve elvégzik a szükséges tervezést, elemzést. Ennek természetesen ára van, de lényegesen olcsóbb, mintha a cég a nem megfelelő működés miatt tönkremegy, és felszámolás, esetleg végelszámolás alá kerül.
Kisvállalkozások válságmenedzselése
2012 december 10. | Szerző: Vállalkozásokosan
Körültekintéssel, megfelelő üzletpolitikával, odafigyelve cégünk napi ügyeire, általában elkerülhető, hogy vállalkozásunk válsághelyzetbe kerüljön. Sokszor azonban ennek megelőzésére a kellő odafigyelés sem garancia. Az elmúlt hónapokban-években sok cég, vállalkozás került kritikus helyzetbe bevételeik csökkenése, és költségeik növekedése miatt. Az, hogy mi vezethet idáig, jelen írásnak nem témája, most csak a válsághelyzetbe került vállalkozásoknál felmerülő teendőkről beszélünk.
Ennek az írásnak az ad aktualitást , hogy honlapunkon az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett a válságmenedzselést ismertető oldal látogatottsága, ez pedig elég egyértelmű jelzés, hogy sok cégnél korántsem mennek rendben a dolgok, bajok, problémák vannak.
Általánosságban elmondható, hogy sok cégnél későn ismerik fel, hogy válsághelyzet felé tartanak, a bevételek csökkenése és/vagy a kiadások növekedése ugyan árulkodó jel kellene, hogy legyen, azonban ezek a közelgő, vagy már meglévő problémáknak nem okai, csupán tünetei.
Sok esetben a cégeknél az első, és szinte egyetlen lehetőségként a hitelfelvételre, vagy más forrás bevonására gondolnak. Ez azonban csak nagyon ritkán jelent megoldást, szerencsésebb esetben csak elodázza a bajt, rosszabb esetben akár véglegesen bedöntheti a céget.
Miért?
Azért, mert ha nem ismertek az okok, hogy miért fordult veszteségesbe a cég működése, akkor ezeket megszüntetni sem lehet, innentől könnyű belátni, hogy a hiány újra fog termelődni, csupán idő kérdése, hogy mikor. Ilyen esetben ennél sokkal átfogóbb, és sokszor bonyolultabb, és időigényesebb beavatkozás szükséges. Ezt, a cég működésének „normális” keretek közé történő visszaállítását célzó tevékenységet nevezzük válságmenedzselésnek.
A válságmenedzselés első lépéseként fel kell tárni, és rögzíteni az okokat, amiért a beavatkozás szükségessé vált. Más a teendő akkor, ha a vállalkozás bevételeinek csökkenését a kereslet gyengülése, vagy vevők nemfizetése, esetleg egyéb, pl. szezonális ingadozások okozzák, megint más a helyzet akkor, ha pl. bizonyos költségek emelkedtek meg a cég indulása óta, vagy egyáltalán, a vállalkozás, a hibásan, vagy egyáltalán el nem végzett üzleti tervezés miatt eleve veszteséget termel.
Első lépésként rögzítjük a pillanatnyi helyzetet, hogy legyen egy kiindulási alapunk. Ennek során megvizsgáljuk, a vállalkozás milyen költségekkel működik, ezzel szembeállítva a bevételek alakulását, képet kaphatunk arról, hogy a cég egyáltalán adott pillanatban nyereséges-e, ha nem, mi az a bevétel, ahonnan a működés nyereséges. Ezután fel kell mérni, és rögzíteni a vállalkozás kötelezettségeit. Ezeket rangsorolni kell, mind esedékesség, mind fontosság tekintetében. Ezzel párhuzamosan azt is rögzítsük, a következő hónapokban mennyi bevétel várható, illetve ha vannak, a cég kintlévőségeit is. Ezeket az adatokat célszerű egy táblázatban, áttekinthető formában, minimum 6, de inkább 12 hónapra előre rögzíteni.
Válságmenedzselés során az első, és általában a legfontosabb teendő a cég fizetőképességének fenntartása. Ennek érdekében próbáljuk csökkenteni a kiadásokat, illetve szállító partnereinkkel megegyezésre jutni a tartozások átütemezéséről. Ugyanez a teendő, amennyiben a cégnek hitel,- vagy lízing-tartozása van.
Ha cégünknek kintlévőségei vannak, intézkedni kell ezek mielőbbi behajtásáról. Ha a vállalkozás ellen esetleges, cég jövőjét veszélyeztető peres ügyek folynak, szükséges ezek áttekintése, ahol lehetséges, az eljárások felfüggesztése, vagy olyan megállapodás elérése, amely nem veszélyezteti a cég jövőbeni működését.
Ezek után kerülhet sor arra, hogy új intézkedési, ha úgy tetszik, új üzleti tervet készítsünk annak érdekében, hogy a kialakult válsághelyzet a jövőben ne ismétlődjön meg. Ebben a tervben fontos ismertetni okokat, amik a vállalkozás jelenlegi válsághelyzetéhez vezettek. Az okok pontos ismeretében lehet úgy átalakítani a cég működését, hogy az a jövőben biztonságos és gazdaságos legyen. Ehhez szükség lehet az eddiginél szigorúbb gazdálkodásra, a kiadások szerkezetének átalakítására, sajnos mostanában jellemzően esetleg alkalmazottak elbocsátására is.
Ahhoz, hogy az új üzleti tervben foglaltak megvalósításra kerüljenek, egy darabig szükséges lehet a vállalkozás feletti külső kontroll.
Joggal merül fel a kérdés, hogy a válságmenedzselési folyamat mindig eredményes lehet –e?
Sajnos nem. Előfordul, hogy egy vállalkozás már nem tudja elkerülni a felszámolást, vagy a végelszámolást. Mik ennek az okai? A válságmenedzselés, úgy is mint fogalom, szolgáltatás, valamint lehetőség meglehetősen ismeretlen a magyarországi KKV szektorban. A kisebb cégek vezetői közül nagyon sokan azt gondolják, hogy ez csak nagyvállalkozások számára elérhető szolgáltatás, és ismeretlenségénél fogva sokan kissé „fekete mágiának” tartják.
Sajnos az is eléggé elterjedt cégvezetői magatartás, hogy a vállalkozás életében felmerülő problémák elől sokan fejüket a homokba dugják, azt gondolják, az a probléma, amit nem látnak, amivel nem foglalkoznak, az nem létezik. Emiatt, és a szolgáltatás, a lehetőség ismeretének hiánya miatt sajnos sokan csak akkor fordulnak válságmenedzserhez, amikor már késő, amikor a cég talpra állítása már nem lehetséges. Itt határozottan érvényes az, hogy a vállalkozás működési zavarait látva, minél előbb fordulnak egy válságmenedzserhez, annál nagyobb az esély arra, hogy a cég megmenthető.
Miért?
Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre több a fizetési nehézségekkel küzdő, akár a körbetartozás áldozatává váló cég. Ugyanakkor mind a szállítók, mind pedig a vállalkozást esetlegesen finanszírozó pénzintézetek tisztában vannak azzal, ha cég felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, követeléseiket sok esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis részben fogják viszontlátni. Ezért nekik is érdekük, hogy ne „fojtsák” meg az adóst, hogy vele együtt közösen próbáljanak megoldást találni a tartozások rendezésére. Ugyanez a helyzet az adóhatóságnál is, azt azonban tudni kell, hogy bizonyos adónemeknél a törvény erejénél fogva nincs lehetőség a hátralék részleges, vagy teljes elengedésére.
Ilyen helyzetben különösen fontos a partnerekkel, akikkel megegyezésre törekszünk, az őszinte kommunikáció. Eddigi, ezen a területen szerzett tapasztalataink is ezt igazolják. Lehetőleg ne várjuk meg, hogy minket keressenek a lejárt tartozások miatt, hanem mi jelezzük, hogy várhatóan problémánk lesz a fizetéssel, és ajánljunk megoldást. Tartsuk szem előtt, hogy –jövő évtől különösen, a hitelezőket az eddiginél jobban védő törvényi változások okán- hasonló esetben cégünk léte gyakorlatilag azon szállítóink jóindulatán múlhat, akiknek tartozunk, ezért nagyon fontos, hogy a vélhetően még meglévő bizalmukat ne veszítsék el bennünk, olyan megállapodást ne kössünk, amit nem tudunk betartani.
Mivel egy cég jellemzően több szállítójának is tartozik, bizony nem könnyű feladat ezeket a megállapodásokat összehangolni, viszont nagyon lényeges, ha megállapodtunk, azt mindenképp tartsuk be, elkerülve a további problémákat.
Látható tehát, hogy a válságmenedzselés egész embert kívánó munka, egy vállalkozás vezetőjének, mivel a napi üzletmenetet is vinni kell, mellette szinte soha nincs ideje, energiája ezt a feladatot is ellátni. A válságmenedzser munkája csak abban az esetben lehet eredményes, ha a cég vezetése vele együttműködik, és elfogadja, hogy szinte az összes kérdésben a válságmenedzser dönt.
Ha a cikket elolvasva úgy érzik, a leírtak akár csak részben is ráillenek az önök cégére, javasoljuk, legalább egy konzultáció erejéig keressenek fel minket, és ne várják meg, ha baj van, hogy az még nagyobb legyen. Mert ilyen helyzetben fokozottan igaz a mondás, aki időt nyer, életet nyer.
Oldal ajánlása emailben
X