Vállalkozni akarok. Megéri, vagy nem éri? 1.
2012 november 14. | Szerző: Vállalkozásokosan
Korábbi bejegyzésünkben írtuk, ha vállalkozásba kezdünk, az egyik legfontosabb dolog, amit fel kell mérnünk, hogy az, amit csinálni szeretnénk, megéri-e, avagy nem. Ezt a folyamatot hívjuk pénzügyi tervezésnek. A pénzügyi tervezés során először összeszedjük, milyen költségeink, milyen kiadásaink várhatóak, majd megbecsüljük, hogy várhatóan mennyi bevételre számíthatunk. Pénzügyi tervre szüksége van egy kezdő, és szüksége lehet egy működő vállalkozásnak is.
Miért olyan fontos része ez egy vállalkozás elindításának?
Ha vállalkozásunkat nem hobbiból szeretnénk csinálni, hanem azért, hogy megéljünk belőle, akkor annak nyereséget kell termelni, mégpedig várhatóan annyit, hogy megérje csinálni, a működéshez, fejlesztésekhez szükséges pénzen felül megélhetésünket is biztosítsa.
Ma az induló cégek nagy része mikrovállalkozás, nagy részük kényszervállalkozás egyben, nagyon erősen behatárolt anyagi lehetőségekkel. Az ő helyzetükben nagyon fontos, hogy meglévő, általában szűkös forrásaikat mire fordítják, azokat lehetőleg minél ésszerűbben használják fel. Ha valaki hitelből, támogatás igénybevételével, vagy pályázati forrásból kívánja vállalkozását elindítani, akkor is szüksége lesz egy pénzügyi tervre, amiből kiolvasható, hogy a megvalósítani kívánt cél gazdaságilag életképes-e. Ha valaki már működő vállalkozása részére szeretne hitelt felvenni, szintén kérni fognak tőle ilyet.
Mikor készítsük el a pénzügyi tervet?
A legjobb ha még azelőtt, mielőtt elindítjuk vállalkozásunkat. Igen, első hallásra talán lehetetlennek hangzik, pedig egyáltalán nem az. Általában vásárolni sem úgy szoktunk, hogy valamennyi pénzzel a zsebünkben találomra nekiindulunk ahogy esik úgy puffan alapon, és majd valahol valamennyiért megvesszük azt, amit szeretnénk. Ugyanígy, mielőtt bejegyeztetjük a céget, névjegykártyát készítünk, megvesszük az árukészletet, hirdetni kezdünk, előtte összeszedjük, mi mennyibe kerül, mikor kell kifizessük, mindez összesen mekkora kiadást jelent, és reményeink szerint mikorra érkeznek meg a vevők, akiktől bevételhez jutunk. Ezt pedig még azelőtt végig lehet, sőt végig is kell gondolni, mielőtt kiváltjuk a vállalkozói igazolványunkat, vagy bejegyeztetjük cégünket. Ugyanis már ekkor kiderül, megéri-e majd azzal foglalkozni, amivel szeretnénk. Ha kiderül, hogy nem éri meg, máris jelentős veszteségtől kíméltük meg magunkat, hiszen nem kezdtük el pénzünket egy feneketlen kútba dobálni.
Mindez szép és jó, de én nem értek a számokhoz, hogyan tudok ilyen tervet csinálni?
Igen, ez a kifogás is gyakran elhangzik. A pénzügyi terv szó hallatán nem kell rögtön egy 10 éves, a várható bevételeket-kiadásokat havi bontásban tartalmazó, cash-flowt, mérleget, eredménykimutatást tartalmazó valamire gondolni. Egy kezdő kisvállalkozásnak nem biztos, hogy szüksége van ilyen részletességű tervre. Nyissunk egy excel-táblát, vagy vegyünk magunk elé egy kockás papírt, és először szedjük össze, milyen jellegű kiadásaink lehetnek. Szépen kezdjük el beírni, várhatóan mikor, mire mennyit kell költenünk. Ezt tegyük meg havi bontásban. A kiadások mellé kezdjük el odaírni, hogy mikortól mennyi bevételre számítunk, majd összesítsük a két számot. Ez meg fogja mutatni, hogy egy adott hónapban több volt-e a kiadásunk, mint a bevételünk. Ez önmagában még nem minden. Szükségünk lesz még egy táblázatra. Ennek első oszlopába beírjuk, mennyi pénzünk van, amikor elkezdjük a vállalkozásunkat. A következő oszlopba beírjuk, mennyi volt a bevételünk és a kiadásunk különbözete, majd ezt a számot hozzáadjuk, vagy kivonjuk meglévő pénzünkhöz / pénzünkből. Ez azt fogja megmutatni, hogy az adott hónapot éppen mennyi pénzzel zártuk. A következő hónapban keletkezett nyereséget / veszteséget értelemszerűen ehhez a számhoz adjuk hozzá. Arra vigyázzunk, hogy ez a szám sose legyen nulla, ugyanis az azt jelenti, elfogyott a pénzünk. (A hivatkozásra kattintva táblázat-minták nyílnak, a felül lévőben vezethetjük havi kiadásainkat és bevételeinket. A másikban tarthatjuk nyilván azt, hogy aktuálisan éppen mennyi pénzünk van, a könnyebb érthetőség kedvéért kitöltöttük.)
A valóságban a helyzet ennél természetesen egy kicsit bonyolultabb, hiszen attól, hogy vállalkozásunknak több lesz a bevétele, mint a kiadása, még tönkremehetünk. Ugyanis ebből a különbözetből kell kifizetni a különböző adókat, járulékokat, így tervezésnél ezekkel is számolni kell. Ezek várható mértékét meghatározni viszont adózáshoz kevésbé értők számára már lényegesen nehezebb. Ezért érdemes már a tervezés fázisában felkeresni egy könyvelőt, vagy egy számok világában jártas tanácsadó céget, akik segítenek a pénzügyi terv véglegesítésében. Igaz, egy ilyen tanácsadás, esetleg tervezés nincs ingyen. Ilyenkor gyakran halljuk, de hát még egy kapavágást sem tettünk, máris pénzbe van a még el sem indított vállalkozás. Igen, egy pénzügyi terv elkészítése kiadást jelent. Azonban mindenki döntse el maga, melyik a jobb: egy egyszerűbb pénzügyi terv néhány tízezer forintos költsége, vagy az, hogy valaki ennek híján jobb esetben csak a vállalkozásba fektetett százezreit, millióit, esetleg teljes vagyonát veszíti el.
Következő írásunkban részletesen ismertetjük, pontosan milyen típusú költségekkel, adókkal kell egy vállalkozás indításánál számolni, és hogyan lehet a várható kiadásokat és bevételeket megbecsülni.
Ugrás a második részhez
Tanuljunk meg “vállalkozóul”
2012 november 12. | Szerző: Vállalkozásokosan
Egyik előző írásunkban említettük már, ha valaki vállalkozó lesz, az elérhető magasabb jövedelem, az alkalmazotti létnél nagyobb szabadság ígérete mellett a másik oldalon mindezek mellé jóval nagyobb felelősség is társul. Ha saját magunk urai leszünk (ami ebben a formában nem teljesen igaz, lévén innentől a megrendelő lesz a főnökünk), saját magunkon túl felelősséggel tartozunk esetleges alkalmazottainkért is. Vállalkozóként már nem csak befektetett energiánkat, munkaidőket kockáztatjuk, hanem annál sokkal többet: sok esetben akár teljes vagyonunkat, hiszen bizonyos esetekben azzal vagyunk kötelesek helytállni, ha egy általunk hozott hibás döntés, vagy más miatt kedvezőtlenül alakulnak a dolgok. Ilyenkor pedig nem mondhatjuk, hogy de hát ezt nem tudtuk… Ha egy rosszul aláírt szerződés, egy tudtunkon kívül (mert ilyen is előfordulhat) jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt bajba kerülünk, se a partner, se a bank, se az adóhatóság előtt nem védekezhetünk azzal, hogy nem tudtuk, mit írunk alá, hogy nem tudtuk, valamit nem jól csinálunk. Vállalkozóként az a helyzet, hogy mindent jól kell tudnunk.
Mi az a sok dolog, amit tudnunk kell a saját szakmánk ismeretén túl?
Vállalkozóként üzleti tárgyalásokon veszünk részt, szerződéseket írunk alá. Előfordul, hogy hitelt veszünk fel. Alkalmazottat veszünk fel. Ezekhez pedig – a teljesség igénye nélkül – legalább részben tisztában kell(ene) lennünk a következő törvényekkel, amelyek mind-mind szabályozzák vállalkozásunk működését: polgári törvénykönyv, adózás rendjéről szóló törvény, áfa törvény, személyi jövedelemadóról szóló törvény, munka törvénykönyve. Egyfelől tény, olyan ember nincs, aki maradéktalanul ismerné az összes, most felsorolt törvényt. Az is tény, ezek a törvények gyakran változnak és sokszor még annak is nehéz őket értelmezni, aki naponta foglalkozik velük. Igen, azt is mondhatjuk, nekünk ezt nem kell tudni, van könyvelőnk, van ügyvédünk, majd tőlük megkérdezzük. Így is hozzá lehet állni, azonban egyrészt sem az ügyvédünk, sem a könyvelőnk nem lehet velünk mindig, amikor döntést kell hozni, másrészt a végső felelősség attól, hogy tanácsot kértünk, még ugyanúgy minket terhel.
Talán nincs mindenki tisztában azzal, ha elmegy valahová dolgozni mondjuk papír zsebkendőt csomagolni, ott is minimum egy munkavédelmi oktatáson részt kell vennie, ahol elmondják, hogy a zacskót ne húzza a fejére, mert megfulladhat, és a papírt se egye meg, mert nem finom. Vagy ha valaki szeretne pizzafutárként dolgozni, és ehhez robogót kell vezetni, legalább egy Kresz tanfolyamot el kell hozzá végeznie. Ezzel szemben anélkül lehet bárki egy cég ügyvezetője, vezető, felelős tisztségviselője, hogy akárki vizsgálná, legalább alapszinten birtokában van-e azoknak az ismereteknek, amelyek egy vállalkozás működtetéséhez szükségesek. Anélkül írhat valaki alá egy több tíz- vagy százmilliós hitelszerződést, vagy másfajta kötelezettségvállalást jelentő szerződést, hogy tisztában lenne pénzügyi, jogi alapfogalmakkal. Márpedig jelenleg ilyen „vállalkozói általános iskola” nem létezik.
Ezért tanácsoljuk mindenkinek, tudva azt, hogy természetesen mindenhez nem lehet érteni, de némi kitartással és egy kis segítséggel odáig próbáljon eljutni, hogy legalább azzal tisztában legyen, hogy minek hol lehet utána nézni.
Tudjuk, sajnos ezt sem nagyon tanítják sehol, ahogy azt is tudjuk, a napi munka mellett nehéz még ezekkel a dolgokkal is foglalkozni, ezeket megtanulni. Akit érdekel, az keressen minket, elmondjuk, mit érdemes tudnia, mit, hogyan csináljon, ha azt szeretné, hogy vállalkozása rendben menjen jövőre és utána is.
Válság és annak megelőzése a vállalkozás életében
2012 november 8. | Szerző: Vállalkozásokosan
Aki vállalkozó, az tudja, ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen, mennyi mindennek kell megfelelni, mennyi mindent kell „jól” csinálni, milyen sok körülményt kell mérlegelni egy-egy üzleti döntés meghozatalánál. Ahhoz, hogy vállalkozásunkat sikerre vigyük, már a tervezés fázisában körültekintőnek kell lenni, és működés közben is folyamatosan tekintettel kell lenni a vállalkozás lehetőségeire, teherbíró, kockázattűrő képességére, és a jelen, valamint a jövőbeni piaci kilátásokra.
Ideális esetben egy vállalkozás indítását alapos, és körültekintő üzleti, és pénzügyi tervezés előzi meg. Ennek nagyon fontos része a vállalkozás jövőbeni lehetőségeinek felmérése is. Természetesen ez sem nyújt 100%-os biztonságot, elég csak a legutóbb, 2008-ban kirobbant általános pénzügyi válságra, és az azt követő gazdasági visszaesésre gondolni.
Definiáljuk hát, jelen esetben mit értünk válsághelyzeten, illetve válságon.
A vállalkozás szempontjából válsághelyzet lehet, ha a cég biztonságos működése veszélybe kerül, például vevők/ partnerek nemfizetése miatt, vagy a cég a rossz szervezés, vezetés miatt kerül válságos helyzetbe, de ezt okozhatja az is, ha a vállalkozás termékei/ szolgáltatásai iránti kereslet hirtelen lecsökken.
Ez utóbbi általában összefügg azzal, ha a gazdaság egésze kerül válságba, és a fizetőképes kereslet csökkenése visszahat a vállalkozás működésére. Sok esetben azonban egy vállalkozás akkor is bajba, válsághelyzetbe kerülhet, ha látszólag a piaci körülmények ezt nem indokolnák. Általánosságban elmondható, hogy kellő körültekintéssel a vállalkozás hibás működtetéséből/ működéséből adódó válsághelyzetek szinte minden esetben megelőzhetőek, a külső körülmények előidézte problémák nem, de a vállalkozásra gyakorolt hatásuk tompítható. Lássuk, hogyan előzhetőek meg, illetve kezelhetőek az egyes problémák. Mindegyik eset, körülmény más és más beavatkozást igényel.
Hogyan előzhető meg a vállalkozás saját hibáiból történő válsághelyzetbe kerülése?
Számos fórumon olvasható, egy üzleti ötlet megvalósításának egyik első, és nagyon fontos eleme a körültekintő üzleti és pénzügyi tervezés. Ennek során megvizsgáljuk a cég által eladni kívánt termékek/ szolgáltatások piacait, az azokban rejlő lehetőségeket, és azt, hogyan, milyen eszközök és erőforrások használatával, bevetésével valósíthatjuk meg céljainkat.
Az üzleti tervezés során kiemelten fontos a vállalkozás jövőjének pénzügyi szempontból való megtervezése, az, hogy mekkora, és milyen időtávban történő befektetésre van szükség, és mikor, mennyi bevételre számítunk. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, mik azok az állandó költségek, melyeket akkor is fizetni kell, ha egyáltalán nincs bevételünk, vagy az a tervezetthez képest később érkezik meg. Amennyiben vállalkozásunkat hitel, vagy egyéb külső forrás igénybevételével indítjuk, legyünk különösen körültekintőek. Nagyon fontos, hogy már itt számoljunk tartalék képzésével, melyből átvészelhető a pénzügyi szempontból nehéz időszak.
Sokan az üzleti tervezést hajlamosak a számokkal való öncélú játszadozásként felfogni. Nincs igazuk. Kétségtelen, fölösleges kiadásnak tűnhet, de még mindig olcsóbb, ha időben kiderül belőle, hogy az elképzelt üzleti ötlet gazdaságilag életképtelen, vagy hibás, mint az, ha valakinek egy rosszul felépített, folyamatosan veszteséget termelő vállalkozásra rámegy akár a teljes egzisztenciája. Röviden: már a tervezés fázisában számoljuk ki, hogy mi történik abban az esetben, ha költségeink 20%-kal meghaladják a tervezettet, bevételeinknek pedig csak a 80%-a érkezik meg.
Rengeteg vállalkozás a ma sajnos az üzleti életben eléggé elterjedt nem fizetés áldozatává válik, márpedig egy bizonyos szint után egyetlen cég sem képes kintlévőségeinek finanszírozására. Gondoljunk bele: ha egy cég elvégezte a munkáját/ eladott egy terméket, és kiállította róla a számlát, de annak ellenértéke nem érkezik meg, attól függetlenül a számla Áfa-és egyéb adótartalmával az adóhatóság felé el kell számolni. Ezen kívül fizetni kell az általunk igénybe vett szolgáltatás, energia, munkaerő árát, és még egyéb költségeket.
Természetesen minden új üzlet kockázattal jár, de ezeket a kockázatokat csökkenteni lehet.
Amennyiben új vevővel kötünk szerződést, és halasztott fizetési lehetőséget kér, vizsgáljuk meg az adott vevő fizetési képességét és hajlandóságát. Erre a célra ott vannak az interneten elérhető, ingyenes céginformációs adatbázisok, illetve –némi térítési díj fejében- fordulhatunk különféle egyéb céginformációs szolgáltatókhoz, akik az ingyenes adatbázisokban fellelhető adatoknál részletesebb tájékoztatást tudnak adni. Ha szükséges, kérjünk biztosítékot bankgarancia, készfizető kezesség, vagy egyéb formában. Gondoljuk végig, hogy mekkora az az összeg, amit esetleges nemfizetés esetén vállalkozásunk finanszírozni képes.
Ne feledjük: ha nem kötünk üzletet, még mindig jobb, mint ha olyan üzletet kötünk, ami bevételt nem, csak költséget jelent.
Rengeteg cégnek egyszerűen fogalma sincs arról, hogy „mennyi pénze van”. Magyarul nem követik naprakészen, hogy egy már kiállított számla ellenértéke beérkezett –e, ha nem, mennyit, és miért késik. Ha egy partner késik a fizetéssel, minél előbb lépjünk, tudakoljuk meg a késés okát. Jegyezzük meg: minél hosszabb a fizetési késedelem, annál kisebb az esély rá, hogy a partner fizetni fog. Ha szükséges, vegyük igénybe követeléskezelő cég közreműködését. Ugyan ilyen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mire költjük cégünk pénzét, folyamatosan keressük a lehetőségeit annak, hogy költségeinket csökkentsük. Ennek természetesen nem szabad a cég működésének rovására menni, de egy elvégzett költségelemzés rá tud mutatni azokra a területekre, ahol megtakarítás érhető el. Ahhoz, hogy cégünk pénzügyi helyzetét naprakészen nyomon tudjuk követni, fontos, hogy mind a kimenő, mind a bejövő számlák, ill. azok fizetési határidejét pontosan tartsuk nyilván.
Összefoglalva: ha a vállalkozás indítását gondos tervezés előzte meg, vállalkozásunk adminisztrációját pontosan vezetjük, tisztában vagyunk annak mindenkori pénzügyi helyzetével, nem vállalunk a cég teherbíró képességét meghaladó kötelezettséget, és rendelkezünk tartalékkal a nehezebb időszakokra, máris sokat tettünk cégünk hosszú távon is biztos működéséért.
Sok kis cég esetében felmerül a kérdés, hogy ki végezze el ezeket a feladatokat, hiszen sok cégnél örülnek, ha a napi teendőket el tudják látni, de tervezéssel- elemzéssel nem foglalkozik senki. Jobb esetben rábízzák ezt a cég könyvelőjére, de az itt felsorolt tevékenységek nagy része nem könyvelői feladat. A másik probléma, hogy sok cégnél jelen helyzetben örülnek, ha a feltétlen szükséges kiadásokra van pénz.
Ennek ellenére mégis azt tanácsoljuk: érdemes felkeresni egy kisvállalati tanácsadó céget, ahol részletesen elmondják, a cikkben említett dolgokra miért van szükség, és tanácsot adnak, illetve elvégzik a szükséges tervezést, elemzést. Ennek természetesen ára van, de lényegesen olcsóbb, mintha a cég a nem megfelelő működés miatt tönkremegy, és felszámolás, esetleg végelszámolás alá kerül.
Fizetett mumusunk, a könyvelő
2012 november 5. | Szerző: Vállalkozásokosan
Sajnos sokan gondolják, hogy ez tényleg így is van, ahogy a címben leírtuk.
Ha pedig komolyan gondolják, akkor az nagy baj. Egyáltalán hogyan merülhet ez fel, miért fordulhat ez meg bárki fejében, hogy egy könyvelő ügyfelének rosszat akarna, esetleg direkt keresztbe akarna neki tenni? Úgy, hogy aki nem vállalkozó még, az biztosan hallott már egy-két történetet valakitől, akinek a szomszédja mesélte, hogy találkozott valakivel a fodrásznál, aki panaszkodott, milyen lelkiismeretlen, trehány könyvelője van. Aki vállalkozó, az pedig biztosan járt már úgy, hogy felhívta a könyvelőjét, hogy most azonnal mondja meg neki, X. kft a múlt hónapi számláját kifizette-e már. Vagy utánvéttel fel akart adni egy csomagot Egyiptomba, és a könyvelő azonnal mondja meg, hogy mennyi oda a postai díjszabás és hogyan kell az ottani vevőnek kiállítani a számlát. A könyvelő egyik kérdésre sem tudta a választ. Ez pedig felháborító, hiszen havonta (gondoljuk mi) nem kevés pénzt fizetünk neki, akkor igenis azonnal mindenre tudja a választ. Ne csak annyiban merüljön ki a munkája, hogy nyaggat minket, már megint nem kapta meg tőlünk az előző havi bankszámlakivonatot meg a költségszámlákat, illetve közölje, hogy már megint hány helyre és milyen sokat kell befizessünk.
Hát hogyan lehet, hogy mi fizetünk neki, ennek ellenére nem hogy nem segít nekünk, hanem állandóan mindenféléket követel tőlünk?
Nos: sajnos azért van, hogy bárki fejében ilyen megfordulhat, mert nincs tisztában azzal, pontosan mi is a könyvelő feladata, mit várhat el tőle, és bizony sok esetben ezt a könyvelők sem igyekeznek pontosan tisztázni, így a kialakuló esetleges félreértés bizony mindkét fél közös felelőssége. A könyvelő nem csodadoktor, nem mágus, nem két lábon járó lexikon, nem vállalkozásunk élő, a nap 24 órájában rendelkezésünkre álló „agytrösztje”, akinél cégünkről ott van minden információ és ezek bármelyikét egyetlen másodperc alatt elő tudja venni. A könyvelő elsődleges feladata az, hogy a különböző, vállalkozásunk működését szabályozó törvények által előírt nyilvántartásokat, adóbevallásokat elkészítse, és ezeket a hatóságok felé határidőre benyújtsa. Ennek a munkának pedig alapvetően nem része az, hogy részt vegyen a vállalkozás napi munkájában, figyelemmel kísérje a kiállított számlák sorsát, ő tárgyaljon vevőkkel, új partnerekkel.
Egy jó könyvelő természetesen ezekben a dolgokban is igyekszik segítséget nyújtani ügyfelének, de elsődleges feladata mégis az, -a bevallások elkészítésén és beküldésén túl- hogy a vállalkozás azon nyilvántartásai, amelyeket a hatóságok egy ellenőrzés során vizsgálhatnak, rendben legyenek. Márpedig ahhoz, hogy könyvelőnk munkáját rendben el tudja végezni, a mi segítségünkre is szüksége van. Hiszen a vállalkozás számláit, egyéb bizonylatait mi kezeljük, mi állítjuk ki, a különböző szerződések nálunk vannak, és ha ezeket könyvelőnknek nem, vagy csak késve adjuk oda, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy bevallás késedelmes beküldése miatt cégünket megbüntetik, és ha a büntetést emiatt kapjuk, azért bizony könyvelőnket nem hibáztathatjuk.
Hogyan alakítható ki jó munkakapcsolat könyvelőnkkel?
Ha vállalkozást indítunk, és könyvelőt keresünk, esetleg elégedetlenek vagyunk jelenlegi könyvelőnkkel, és váltani szeretnénk, mielőtt megállapodunk vele, beszéljük meg pontosan, mi az, amit mi, mint ügyfél elvárunk, mi az, amit ő, mint könyvelő kér annak fejében, hogy elvárásainkat teljesíteni tudja. Ha ezeket a dolgokat az elején tisztázzuk, rengeteg későbbi félreértésnek vehetjük elejét, ha kölcsönösen betartjuk azt, amiben megállapodtunk, azzal könyvelőnket segítjük abban, hogy munkáját pontosan és határidőre el tudja végezni, ami nekünk is elemi érdekünk. Hiszen ne feledjük: könyvelőnk nem unalmában kér tőlünk mindenféle papírokat, hanem azért, hogy cégünk könyvelése, adminisztrációja rendben legyen, így ne különböző hatósági ellenőrzésekre kelljen járjunk, ne mindenféle kérelmek, adatszolgáltatások összeállításával foglalkozzunk, hanem azzal, ami a legfontosabb: cégünknek bevételt tudjunk szerezni.
Következő írásainkban foglalkozunk majd azzal, hogyan válasszunk könyvelőt, és mik azok a dolgok, amikben egy könyvelő még segítségére lehet megbízójának.
Vállalkozni akarok. Megéri, vagy nem? 2.
2012 november 19. | Szerző: Vállalkozásokosan
Előző írásunkban foglalkoztunk a pénzügyi tervezés fontosságával, azzal, hogy pénzügyi tervet mikor és miért készítsünk. Most összefoglaljuk, hogyan készíthető el, hogyan becsülhetjük meg a várható kiadásokat és a bevételeket, és milyen jellegű, milyen típusú kiadásokkal kell számolni.
Hogyan tudjuk a várható bevételt megbecsülni?
Ahogy írtuk, egy vállalkozás indítása előtt az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tennünk, piacunk várható felmérése. Annak vizsgálata, hogy kb. hány embernek tudjuk elmondani, hogy létezünk, ezekből mennyi vevőre számíthatunk, és ők várhatóan mennyi pénzt fognak nálunk elkölteni? Ennek során fontos, hogy ne kergessünk hiú ábrándokat, mert azzal csak magunkat csapjuk be, és ha nem jön be az üzlet, annak legnagyobb vesztesei mi leszünk. Arról nem beszélve, ha a pénzügyi tervet hitelfelvétel céljából készítjük, és tényekkel, megalapozott adatokkal alá nem támasztott bevételi becslést állítunk be, azt senki nem fogja komolyan venni. Várható bevételeinket, és azok beérkezésének idejét tehát ennek szellemében becsüljük.
Hogyan csoportosítjuk, és becsüljük meg várható kiadásainkat?
A kiadások becsléséhez először rendszereznünk kell, azok milyen típusúak lesznek. Két nagy csoportra oszthatjuk őket: az egyszeri, a vállalkozás beindításával járó kiadások, és a működés közben jelentkező állandó kiadások. A működéshez szükséges kiadásokat ismét két részre bonthatjuk, ezen kiadások egy része fix, egy részük az üzletmenet, a vállalkozás működésének függvényében változó.
Az első csoport, a vállalkozás beindításánál felmerülő kiadások lehetnek:
• Cégalapítás költsége
• Ingatlan vásárlása, vagy bérlése
• Kezdeti reklámkiadások
• Cég weboldalának az elkészítése
• Induláshoz szükséges árukészlet beszerzése
• Egyéb beruházások (szükséges gépek, járművek, számítástechnikai eszközök, irodaszerek beszerzése)
A következő csoportba a rendszeresen előálló költségek kerülnek:
• Hivatalos költségek: könyvelés, esetleges jogi szolgáltatás, adók, járulékok
• Fizetések
• Hiteltörlesztés, lízingdíjak
• Bérleti díjak
• Rezsi
• Telefon, Internet
• Anyagköltségek
• Árukészlet feltöltése
• Hirdetés
Hogyan mutatják meg ezek a számok, érdemes-e belevágni abba, amit csinálni szeretnénk?
Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, a különböző típusú költségeket a következő módon összesítjük:
1. A bevétel megszerzésére közvetlenül ráfordított költségek (a továbbiakban üzemi költségek). Ezek azon kiadások, melyek az árbevétel megszerzése érdekében közvetlenül merülnek fel: alapanyag, munkabér (járulékaival együtt), üzlethelyiség bérleti díja stb. A megszerzett árbevételből levonjuk ezeket a kiadásokat, ez a vállalkozás üzemi eredménye, „nyeresége”. – Nyereség alatt itt most az árbevétel és az üzemi költségek különbözetét értjük-. Nagyon fontos, hogy ez még önmagában nem jelenti a vállalkozás gazdaságosságát, viszont ha már itt negatív az egyenleg, akkor biztos, hogy jelen formájában az adott tevékenységnek nincs értelme.
2. Lássuk, mi az, amit ebből ki kell fizetni, a kiadások következő csoportja: a vállalkozás által fizetendő adók, esetleges hiteltörlesztések, lízingdíjak. Ezeket is mind az üzemi tevékenységgel megkeresett „nyereségből” kell kifizetni, rossz esetben bizony előfordulhat, hogy ez több, mint az erre rendelkezésre álló pénz. Természetesen megvan a módszere annak, hogy ezt hogyan lehet kalkulálni.
3. Harmadik csoportba tehetjük az értékcsökkenést: ez nem jelentkezik ugyan fizikailag azonnal kifizetendő tételként, mégis számolni kell vele. Ugyanis egy berendezés, szerszám, amit használunk, idővel tönkre megy, újat kell venni belőle. Ha ismerjük a várható vételárát, és tudjuk azt, hogy mennyi ideig használjuk és a végén mennyiért tudjuk eladni, a kettő közötti összeg az, amit havonta félre kell tegyünk erre a célra, ezért ezzel is számolnunk kell.(Természetesen hitelből is megvehetjük az adott eszközt, de ott is ugyanúgy keletkezik kiadás rá, hitelkamat formájában).
Ide kattintva grafikon nyílik, amelyen szemléltetjük, miről is van szó, a grafikon megmutatja, hol van az a pont, ahol az árbevétel eléri azt a határt, ami alatt vállalkozásunk veszteséget, fölötte pedig nyereséget termel.
Természetesen egyetlen pénzügyi terv sem szentírás, az abban foglaltakat nem biztos, hogy lehet és sikerül is tartani. Gyakran halljuk, mi magunk is tudjuk, a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon nehéz, ha nem lehetetlen előre tervezni 3-4-5 évre, vagy tovább, így mi értelme van azt megcsinálni? A jelentősége az, hogy segítségével egyrészt látható, adott költségek mellett mennyi bevételre van szükségünk ahhoz, hogy megérje az, amit csinálunk, hogy felmérjük, egyáltalán van-e arra reális esély, hogy vállalkozásunk nyereséget termeljen. Ezen kívül segít abban, hogy átlássuk, mikor, mire mennyit költünk, így elkerülhetjük a felesleges kiadásokat.
Ha összeszedtük az adatokat, el tudjuk-e készíteni saját magunknak a pénzügyi tervet?
Ha saját szakmánk mellett legalább alapszinten tisztában vagyunk a fizetendő adó- és járulékmértékekkel, tudjuk, hogy kiadásaink / bevételeink után mennyi áfát kell nagyságrendileg fizetnünk, vagy mennyit tudunk majd visszaigényelni, akkor egy egyszerűbb pénzügyi tervet el tudunk magunknak készíteni. Ha ezeket nem tudjuk, vagy egy bonyolultabb, cash-flowt, mérleg-, eredménykimutatás tervet is tartalmazó anyagra van szükség, ennek elkészítését inkább bízzuk ehhez értő, ezzel foglalkozó cégre. Az interneten hirdetett, készen kapható, letölthető, egy gombnyomásra a kész táblázatot kiadó csodatévő tervezők használatáról mindenkit lebeszélünk. Ezek egyvalakinek hasznosak: aki eladja őket. Ugyanis még egy egyszerűbb terv esetén sincs két egyforma cég, ahol pontosan megegyeznének a költségek fajtái, azok száma, nem beszélve, ha pl. többféle hitel törlesztését, vagy a vállalkozás által használt eszközök értékcsökkenését is számolni kell, a különböző adók mellett. Ugyancsak másfajta tervezést igényel, ha a vállalkozás az áfa hatálya alá tartozik, vagy ha nem. Ezért pontos, valós számokat biztosító tervet készíteni előre megírt sablonokkal nem, csak minden esetben az adott cég, vállalkozás számára testre szabott táblázatokkal lehet.
Ugrás az első részhez
Oldal ajánlása emailben
X