Kisvállalkozások válságmenedzselése

2012 december 10. | Szerző:

 

Körültekintéssel, megfelelő üzletpolitikával, odafigyelve cégünk napi ügyeire, általában elkerülhető, hogy vállalkozásunk  válsághelyzetbe kerüljön. Sokszor azonban ennek megelőzésére a kellő odafigyelés sem garancia. Az elmúlt hónapokban-években sok cég, vállalkozás került kritikus helyzetbe bevételeik csökkenése, és költségeik növekedése miatt. Az, hogy mi vezethet idáig, jelen írásnak nem témája, most csak a válsághelyzetbe került vállalkozásoknál felmerülő teendőkről beszélünk.

Ennek az írásnak az ad aktualitást , hogy honlapunkon az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett a válságmenedzselést ismertető oldal látogatottsága, ez pedig elég egyértelmű jelzés, hogy sok cégnél korántsem mennek rendben a dolgok, bajok, problémák vannak.
Általánosságban elmondható, hogy sok cégnél későn ismerik fel, hogy válsághelyzet felé tartanak, a bevételek csökkenése és/vagy a kiadások növekedése ugyan árulkodó jel kellene, hogy legyen, azonban ezek a közelgő, vagy már meglévő problémáknak nem okai, csupán tünetei.
Sok esetben a cégeknél az első, és szinte egyetlen lehetőségként a hitelfelvételre, vagy más forrás bevonására gondolnak. Ez azonban csak nagyon ritkán jelent megoldást, szerencsésebb esetben csak elodázza a bajt, rosszabb esetben akár véglegesen bedöntheti a céget.

Miért?

Azért, mert ha nem ismertek az okok, hogy miért fordult veszteségesbe a cég működése, akkor ezeket megszüntetni sem lehet, innentől könnyű belátni, hogy a hiány újra fog termelődni, csupán idő kérdése, hogy mikor. Ilyen esetben ennél sokkal átfogóbb, és sokszor bonyolultabb, és időigényesebb beavatkozás szükséges. Ezt, a cég működésének „normális” keretek közé történő visszaállítását célzó tevékenységet nevezzük válságmenedzselésnek.
A válságmenedzselés első lépéseként fel kell tárni, és rögzíteni az okokat, amiért a beavatkozás szükségessé vált. Más a teendő akkor, ha a vállalkozás bevételeinek csökkenését a kereslet gyengülése, vagy vevők nemfizetése, esetleg egyéb, pl. szezonális ingadozások okozzák, megint más a helyzet akkor, ha pl. bizonyos költségek emelkedtek meg a cég indulása óta, vagy egyáltalán, a vállalkozás, a hibásan, vagy egyáltalán el nem végzett üzleti tervezés miatt eleve veszteséget termel.
Első lépésként rögzítjük a pillanatnyi helyzetet, hogy legyen egy kiindulási alapunk. Ennek során megvizsgáljuk, a vállalkozás milyen költségekkel működik, ezzel szembeállítva a bevételek alakulását, képet kaphatunk arról, hogy a cég egyáltalán adott pillanatban nyereséges-e, ha nem, mi az a bevétel, ahonnan a működés nyereséges. Ezután fel kell mérni, és rögzíteni a vállalkozás kötelezettségeit. Ezeket rangsorolni kell, mind esedékesség, mind fontosság tekintetében. Ezzel párhuzamosan azt is rögzítsük, a következő hónapokban mennyi bevétel várható, illetve ha vannak, a cég kintlévőségeit is. Ezeket az adatokat célszerű egy táblázatban, áttekinthető formában, minimum 6, de inkább 12 hónapra előre rögzíteni.
Válságmenedzselés során az első, és általában a legfontosabb teendő a cég fizetőképességének fenntartása. Ennek érdekében próbáljuk csökkenteni a kiadásokat, illetve szállító partnereinkkel megegyezésre jutni a tartozások átütemezéséről. Ugyanez a teendő, amennyiben a cégnek hitel,- vagy lízing-tartozása van.
Ha cégünknek kintlévőségei vannak, intézkedni kell ezek mielőbbi behajtásáról. Ha a vállalkozás ellen esetleges, cég jövőjét veszélyeztető peres ügyek folynak, szükséges ezek áttekintése, ahol lehetséges, az eljárások felfüggesztése, vagy olyan megállapodás elérése, amely nem veszélyezteti a cég jövőbeni működését.
Ezek után kerülhet sor arra, hogy új intézkedési, ha úgy tetszik, új üzleti tervet készítsünk annak érdekében, hogy a kialakult válsághelyzet a jövőben ne ismétlődjön meg. Ebben a tervben fontos ismertetni okokat, amik a vállalkozás jelenlegi válsághelyzetéhez vezettek. Az okok pontos ismeretében lehet úgy átalakítani a cég működését, hogy az a jövőben biztonságos és gazdaságos legyen. Ehhez szükség lehet az eddiginél szigorúbb gazdálkodásra, a kiadások szerkezetének átalakítására, sajnos mostanában jellemzően esetleg alkalmazottak elbocsátására is.
Ahhoz, hogy az új üzleti tervben foglaltak megvalósításra kerüljenek, egy darabig szükséges lehet a vállalkozás feletti külső kontroll.

Mint látható, meglehetősen bonyolult, és összetett tevékenységről van szó, amely nem ritkán több ember összehangolt munkáját igényli, hogy a válságmenedzselés folyamata eredményes legyen. A fentiekből látható, ha a válságmenedzselés idejében elkezdődik, sok, mégoly nehéz helyzetben lévő cég is megmenthető.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a válságmenedzselési folyamat mindig eredményes lehet –e?

Sajnos nem. Előfordul, hogy egy vállalkozás már nem tudja elkerülni a felszámolást, vagy a végelszámolást. Mik ennek az okai? A válságmenedzselés, úgy is mint fogalom, szolgáltatás, valamint lehetőség meglehetősen ismeretlen a magyarországi KKV szektorban. A kisebb cégek vezetői közül nagyon sokan azt gondolják, hogy ez csak nagyvállalkozások számára elérhető szolgáltatás, és ismeretlenségénél fogva sokan kissé „fekete mágiának” tartják.
Sajnos az is eléggé elterjedt cégvezetői magatartás, hogy a vállalkozás életében felmerülő problémák elől sokan fejüket a homokba dugják, azt gondolják, az a probléma, amit nem látnak, amivel nem foglalkoznak, az nem létezik. Emiatt, és a szolgáltatás, a lehetőség ismeretének hiánya miatt sajnos sokan csak akkor fordulnak válságmenedzserhez, amikor már késő, amikor a cég talpra állítása már nem lehetséges. Itt határozottan érvényes az, hogy a vállalkozás működési zavarait látva, minél előbb fordulnak egy válságmenedzserhez, annál nagyobb az esély arra, hogy a cég megmenthető.

Miért?

Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre több a fizetési nehézségekkel küzdő, akár a körbetartozás áldozatává váló cég. Ugyanakkor mind a szállítók, mind pedig a vállalkozást esetlegesen finanszírozó pénzintézetek tisztában vannak azzal, ha cég felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, követeléseiket sok esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis részben fogják viszontlátni. Ezért nekik is érdekük, hogy ne „fojtsák” meg az adóst, hogy vele együtt közösen próbáljanak megoldást találni a tartozások rendezésére. Ugyanez a helyzet az adóhatóságnál is, azt azonban tudni kell, hogy bizonyos adónemeknél a törvény erejénél fogva nincs lehetőség a hátralék részleges, vagy teljes elengedésére.
Ilyen helyzetben különösen fontos a partnerekkel, akikkel megegyezésre törekszünk, az őszinte kommunikáció. Eddigi, ezen a területen szerzett tapasztalataink is ezt igazolják. Lehetőleg ne várjuk meg, hogy minket keressenek a lejárt tartozások miatt, hanem mi jelezzük, hogy várhatóan problémánk lesz a fizetéssel, és ajánljunk megoldást. Tartsuk szem előtt, hogy –jövő évtől különösen, a hitelezőket az eddiginél jobban védő törvényi változások okán- hasonló esetben cégünk léte gyakorlatilag azon szállítóink jóindulatán múlhat, akiknek tartozunk, ezért nagyon fontos, hogy a vélhetően még meglévő bizalmukat ne veszítsék el bennünk, olyan megállapodást ne kössünk, amit nem tudunk betartani.
Mivel egy cég jellemzően több szállítójának is tartozik, bizony nem könnyű feladat ezeket a megállapodásokat összehangolni, viszont nagyon lényeges, ha megállapodtunk, azt mindenképp tartsuk be, elkerülve a további problémákat.

Látható tehát, hogy a válságmenedzselés egész embert kívánó munka, egy vállalkozás vezetőjének, mivel a napi üzletmenetet is vinni kell, mellette szinte soha nincs ideje, energiája ezt a feladatot is ellátni. A válságmenedzser munkája csak abban az esetben lehet eredményes, ha a cég vezetése vele együttműködik, és elfogadja, hogy szinte az összes kérdésben a válságmenedzser dönt.
Ha a cikket elolvasva úgy érzik, a leírtak akár csak részben is ráillenek az önök cégére, javasoljuk, legalább egy konzultáció erejéig keressenek fel minket, és ne várják meg, ha baj van, hogy az még nagyobb legyen. Mert ilyen helyzetben fokozottan igaz a mondás, aki időt nyer, életet nyer.

 

 

Hogyan számlázzunk úgy, hogy azt ki is fizessék?

2012 december 3. | Szerző:

Előző bejegyzéseinkben leírtuk, lehetőleg milyen céggel ne kössünk üzletet, és azt is, ha valakivel megállapodunk, azt hogyan tegyük. Elvégeztük a munkát, leszállítottuk az árut, elérkezett a számla kiállításának az ideje. Ezt meg is tesszük, számlánkat elküldjük, és várjuk az ellenértéket, hogy megérkezzen. Ami sokszor rendben meg is érkezik, de sokszor nem. Ilyenkor gyakran előfordul, nem fizető partnerünk mindenféle utólagos kifogásokkal jön elő. A számla és a kapcsolódó dokumentumok helyes kiállításával, és kézbesítésével az utólagos kifogásoknak elejét tudjuk venni. Lássuk, hogyan.

Első, és egyik legfontosabb lépés a számla helyes kiállítása. A számla kötelező adattartalmát az Áfa Törvény határozza meg. (2007. évi CXXVII. Tv., Törvény az általános forgalmi adóról, 169 §).
A számla kiállításának idejéről a törvény azt mondja ki, annak a teljesítést követően, ha azonnal nem lehetséges, ésszerű határidőn belül kell megtörténnie. A gyakorlatban ez általában maximum a teljesítést követő 15. nap legyen, a számla mielőbbi kiállítása egyébként saját, jól felfogott érdekünk is. A helyesen kiállított számla mellé csatoljuk azokat a papírokat is, amelyek igazolják, hogy a teljesítés megtörtént.

Mik lehetnek ezek az igazolások?

A számlán kívül a

-teljesítési igazolás

-szerződés

-szállítólevél

A legfontosabb ezek között talán a teljesítési igazolás. A teljesítési igazolás aláírásával partnerünk elismeri, hogy a hozzá tartozó szerződés szerinti teljesítés rendben megtörtént, azaz pl. a megállapodásnak megfelelő minőségben és határidőre az általunk elvállalt munkát elvégeztük, és jogosultak vagyunk a számla kiállítására. A teljesítési igazoláson egyértelműen tüntessük fel, hogy mely gazdasági eseményhez kapcsolódik, a számla sorszámát, amelyhez tartozik, és ha az áru/szolgáltatás jellege olyan, a vevő ismerje el rajta, hogy az árut/ szolgáltatást a szerződésben foglaltaknak megfelelően megkapta, minőségi, mennyiségi kifogása nincs, a számla helyes, tartalmi, formai kifogása ellene nincs, a kiállított számlát ezért elismeri és befogadja.

Nagyon fontos, hogyan történik a számla, és a hozzá kapcsolódó papírok átadása. Ha ezt személyesen tesszük, tüntessük fel a számlán, hogy a vevő a számla egy példányát átvette, és az ellen kifogása nincs, ha teljesítési igazolást, szállítólevelet is átadunk, írjunk a papírokról egy átvételi elismervényt.

Ha a számlát, és a hozzá tartozó dokumentumokat postán küldjük el, azt minden esetben ajánlva, tértivevénnyel tegyük, és a számla feladásánál figyeljünk, hogy az időre odaérjen. Ügyeljünk arra, hogy vállalkozásunk adminisztrációja e téren is rendben legyen, a küldeményekről vezessünk postakönyvet, őrizzük meg a feladóvevényt és a tértivevényt is, hiszen egy esetleges nemfizetés esetén ezekkel tudjuk igazolni, hogy a számlát elküldtük. Ha az előírt határidőre számlánkat nem fizették ki, először írjunk egy udvarias, emlékeztető e-mailt, hogy számlánk rendben megérkezett-e, vagy esetleg valami más probléma van. Ha partnerünk ez után sem fizet, haladéktalanul tegyük meg a további, szükséges lépéseket. A következő részben elmondjuk, hogy mit.

 

Hogyan kössünk jó szerződést?

2012 november 28. | Szerző:

Minden vállalkozás életében az egyik legfontosabb pont az új ügyfél megszerzése. Ha ez sikerült, az ügyféllel szerződést kötünk. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan tesszük. A jog szerint szerződés szóban is létrejöhet, azonban vitás kérdés esetén ilyen esetben szinte lehetetlen eldönteni, kinek van igaza. Éppen ezért ragaszkodjunk a megállapodás írásba foglalásához.

Ugye jártak már úgy, hogy megkötötték a szerződést, elvégezték a munkát, vagy leszállították az árut és csak vártak a pénzükre, de csak ígéretet kaptak a fizetésre? Aztán, mivel a partner nem fizetett, jogi útra terelték a dolgot, ám a rosszul megkötött, hiányos szerződés miatt nem tudták jogos követelésüket érvényesíteni? Előző bejegyzésünkben leírtuk, miért fontos, hogy ellenőrizzük leendő üzletfelünket, és hogyan tehetjük azt meg.

Amikor a szerződést megfogalmazzuk, legyünk előrelátóak, ne használjunk előre gyártott sablonokat. Minden ügylet egyedi, más, ezért a szerződés sem lehet ugyanaz. Pontosan térjünk ki a termék, szolgáltatás meghatározására, arra, hogy ki, mikor, mit vállal, és mi történik, ha ez nem a megbeszéltek szerint történik, mi számít elfogadott teljesítésnek, mikor kell kiállítani a számlát, mi a pontos fizetési határidő, a számla kiállításától vagy kézhezvételétől számítják-e a napokat, naptári nap vagy munkanap, alvállalkozót kívánunk-e igénybe venni, mennyi az ügyleti kamat, késedelmi kamat mértéke.

Használjuk az alábbi, fontos kitételeket:

A leszállított, de ki nem fizetett áru az áruérték kifizetéséig a cég tulajdona marad. A tulajdonjog fenntartással érintett terméket más követelésébe beszámítani, azt megterhelni, vagy fedezetként bármilyen célra felajánlani tilos.

Késedelmes fizetés esetén 20% késedelmi kamatot számítunk fel.

Ha a Megrendelő bármely számlája fizetésével késedelembe esik, valamennyi számlája azonnal, egy összegben esedékessé válik.

Megrendelő kizárólag jogerős bírósági ítélet alapján jogosult bármilyen követelését a számla ellenében beszámítani.

Megrendelő tudomásul veszi, hogy a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kell jeleznie az esetleges reklamációt, a 8 napos határidő leteltét követően a számlával kapcsolatos mindennemű reklamációs lehetőségről Megrendelő visszavonhatatlanul lemond.

A szerződés aláírója aláírásával elismeri, hogy az abban foglaltakat megértett, azokkal egyetért, és a szerződés egy, (vagy több) eredeti példányát átvette.

Lehetőség szerint kérjünk előleget, ennek a feltételeit is rögzítsük a szerződésben. Ne írjuk alá azonnal a szerződést amit az orrunk alá dugnak, lehetőség szerint ügyvéddel ellenőriztessük le. Nagyobb értékű szerződést foglaljunk közjegyzői okiratba, ez ugyanis azonnal végrehajtható, az esetlegesen ellenérdekelt fél nem tudja éveken keresztül bíróságon vitatni a szerződés érvényességét. Érdemes készíteni egy vevő-adatlapot meglévő, és újonnan szerzett ügyfeleinkről, mely tartalmazzon róluk minden fontos információt.

Ha megkötöttük a szerződést, elindul a szállítás, az együttműködés, hamarosan számlát is ki kell állítanunk. Ez sem mindegy, hogyan történik. Leírjuk majd a legfontosabb tudnivalókat.

Kapcsolódó bejegyzések:

https://vallalkozasokosan.cafeblog.hu/2012/11/21/kivel-ne-kossunk-uzletet/

https://vallalkozasokosan.cafeblog.hu/2012/11/26/hogyan-kossunk-uzletet/

 

 

Hogyan kössünk üzletet?

2012 november 26. | Szerző:

Pontosabban kivel, illetve kivel ne? Előző bejegyzésünkben foglalkoztunk azzal, miért fontos, hogy mielőtt valakivel egymás tenyerébe csapunk, nézzünk utána, ezt kivel tesszük. Említettük, egy meg nem kötött üzlet mindig kisebb veszteség, mint egy olyan, amiből rosszul jövünk ki, ami után bevételünk nem, csak kiadásunk keletkezik.

Miért is fontos, hogy tudjuk, kivel állunk szemben, ha olyan megállapodást készülünk kötni, ahol halasztott fizetés történik? Ilyen esetekben üzleti partnerünknek gyakorlatilag hitelt nyújtunk. Ha banktól szeretnénk hitelt felvenni, ott is ellenőriznek, megvizsgálnak minket. Gondoljanak bele: ha valaki az utcán odajönne teljesen ismeretlenül, hogy adjunk neki kölcsön 100.000 forintot, adnának? Ugye, hogy nem. Pedig vállalkozóként mégis sokan megteszik ugyanezt, sokszor lényegesen nagyobb összeggel. Ezért, ahogy a bank ellenőriz minket, ha mi hitelezünk valakinek, a rendelkezésünkre álló lehetőségek kihasználásával tegyük meg ugyanezt.

Az első, amit ilyen esetben nézünk meg, a vállalkozás cégkivonata. Ezt a Cégbíróság honlapjáról, az e-cégjegyzékből tudjuk letölteni. A cégkivonat ismerteti egy vállalkozás nyilvános, bárki számára hozzáférhető adatait. Először győződjünk meg arról, hogy a cégjegyzésre jogosult személy-e az, akivel megállapodni, szerződést aláírni készülünk. Ha nem, kérjünk tőle meghatalmazást, anélkül ugyanis a szerződés érvénytelen lehet. Ellenőrizzük az adatok helyességét. Nézzük meg a cégjegyzékben, a vállalkozás nem áll-e felszámolás, vagy végrehajtás alatt. Ha végrehajtás folyik ellen, az azzal járhat, hogy a cég bankszámlájára érkező pénzt a végrehajtást elrendelő leemeltetheti, így fennáll a veszély, hogy nekünk nem fognak tudni miből fizetni. Óvatosságra intő jel lehet a túl gyakori (egy év alatt min. kétszer) székhely, ügyvezető, illetve többségi tulajdonosváltás. Ha ilyet látunk a cégjegyzékben, kérdezzünk rá ennek az okára.

Töltsük le a vállalkozás mérlegét és eredménykimutatását. Ezt minden vállalkozásnak évente be kell nyújtania, a benyújtott beszámolók az e-beszámoló oldalon érhetőek el.

A vállalkozás mérlege megmutatja a cég vagyonát a mérleg készítésének időpontjában, és azt, hogy ez a vagyon miből származik. A mérleg esetén az egyik legfontosabb, lehetőleg a vállalkozás saját tőkéje ne legyen negatív. Ez ugyan önmagában nem jelenti azt, hogy leendő partnerünk fizetésképtelen lenne, azonban arra utal, a vállalkozás felélte saját tőkéjét, ami viszont hosszabb távon problémát jelenthet.

Az eredménykimutatás azt mutatja meg, hogy egy vállalkozásnak mennyi, és milyen jellegű kiadása és bevétele volt. Ha jelentősen több a kiadás, mint a bevétel, az gondot okozhat. Tudakoljuk meg, mi ennek az oka. Kérjünk egy főkönyvi kivonatot is. A főkönyvi kivonat megmutatja, hogy egy cégnek mennyi bevétele van, milyen jellegű és mennyi a kiadása, tartoznak–e a cégnek, ha igen, akkor mennyivel, illetve mennyi és milyen jellegű tartozása van a vállalkozásnak. Itt alapvetően két dologra érdemes koncentrálni: ha a vállalkozásnak sok a követelése, illetve a kötelezettsége. A követelés azt jelenti, hogy a cég valakitől pénzt vár, hogy tartoznak neki. A túl sok követelés arra utalhat, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet a cég pénzügyeire, hogy a cégnek sokan tartoznak. Természetesen ez a tartozás lehet pl. egy már visszaigényelt áfa, amit még az adóhatóság nem utalt ki (ez azonnal követelésként jelenik meg ugyanis egy vállalkozás könyvelésében). Így a túl sok követelés sem jelent önmagában feltétlen problémát (egy 10-15 milliós éves árbevétellel rendelkező vállalkozás esetén 3-4 millió ft követelés teljesen normális lehet), azonban tisztázzuk, ezek a követelések miből állnak. A követelésekkel szemben a cég kötelezettségei állnak. A kötelezettség azt jelenti, hogy a cégnek tartozása, fizetnivalói vannak. Amennyiben ezek nem „lejárt” tartozások, hanem olyan dolgok, amiknek a kifizetésével (adófizetési kötelezettség pl.) leendő partnerünk még nem késett el, ezek sem jelentenek problémát. Azonban ezeket is tisztázzuk, azt, hogy ezek a kötelezettségek milyen jellegű fizetnivalókat jelentenek. Nagyobb összegű szerződés aláírása előtt kérjünk partnerünktől igazolást, hogy nincs adótartozása. Ezeket a dolgokat betartva, elvégezve, sokkal kisebb az esélye annak, hogy megbízhatatlan, rossz partnerrel kössenek megállapodást.

Ha hasonló üzletkötés előtt állnak, keressenek minket, segítünk a leírtak gyakorlati alkalmazásában.

 

 

 

 

Kivel ne kössünk üzletet?

2012 november 21. | Szerző:

Túl vagyunk a cégalapításon, megünnepeltük , hogy elindult vállalkozásunk. Szépen lassan jönnek az érdeklődők is, akik egy részéből előbb-utóbb vevő lesz. Egy részük megveszi, vagy megrendeli ami kell neki, jön, kifizeti és elviszi. A többivel úgy állapodtunk meg, hogy kiállítjuk a számlát, és majd 10, vagy 15 nap múlva kifizetik. Az árut elvitték, a számlák ellenértéke viszont nem nagyon akar beérkezni. Közben rezsit kéne fizetnünk, adókat, fizetést adni az alkalmazottaknak, új árut rendelnünk, nem mellékesen nekünk is meg kéne élni valamiből. Azt látjuk, hiába dolgozunk, mégsem előre haladunk, mivel tartoznak nekünk is, mi sem tudunk időre fizetni másoknak, gyűlnek a kifizetetlen számlák, mi is kapjuk a felszólításokat, hogy fizessünk.

Nincs mit tenni, mi is noszogatni kezdjük azokat a vevőinket, akik tartoznak, ugyan fizessenek már. Először telefonon, aztán e-mailban, majd hivatalos levélben, végül ügyvéd tanácsára fizetési meghagyást kérünk ellenük. Igen ám, de mire idáig eljutunk, azok a vevőink, akik tartoznak, egy részük eltűnik, egy részük azt mondja, fizetnének, de nekik is tartoznak, a többiről kiderül, egyáltalán nem tud fizetni, hiába rendelnének el ellenük felszámolást, akkor sem. Az idő telik, pénzünk továbbra is fogy, már a vállalkozás napi működtetésére sem maradt elegendő forgótőkénk, arról nem beszélve, az, hogy el tudjuk kezdeni kintlévőségeinket behajtani, szintén pénzbe kerül.

Szélmalomharcunkat egy ideig még folytatjuk, aztán sajnálattal megállapítjuk, hogy nincs tovább, és lehúzzuk a rolót. Aztán megállapítjuk, bár nagyon ügyes vállalkozók voltunk, mindent jól csináltunk, a körülmények áldozatai lettünk. A körbetartozásé. A rosszindulatú, eleve fizetni sosem akaró cégeké.

Igazunk van, ha ezt gondoljuk? Igen is, meg nem is.

Tény, minden üzletnek, minden vállalkozásnak van kockázata. Ezt teljes mértékben megszüntetni, kizárni nem tudjuk, kezelni, csökkenteni igen. Főként kezdő vállalkozók esetén teljesen érthető emberi reakció, ha jön egy új megrendelő a nagy üzlet reményével, akkor az óvatosság alább hagy, és csak a várható bevétel, és nyereség nagysága lebeg a szemünk előtt. Ilyenkor kellene mindig ott álljon valaki, hogy a fülünkbe súgja a kérdést: mi lesz akkor, ha az árut leszállítjuk, a munkát elvégezzük, de mégsem fizetnek nekünk? Honnan tudjam, az illető cég várhatóan akar-e, fog-e majd tudni fizetni?

Száz százalékos biztonság természetesen itt sincs, de némi óvatossággal és odafigyeléssel elkerülhető, hogy cégünk működését vevőink nemfizetése bajba sodorja.

Sajnos nagyon sok kezdő, de gyakorló vállalkozó nem tudja a módját, hogyan, miként előzheti meg, hogy cége ügyfelei tartozása miatt kerüljön veszélybe, vagy menjen tönkre. Ahogy sokan azt sem tudják, hol, milyen adatbázisokban nézhetnek utána leendő vevőjük előéletének, hol tudja leellenőrizni őket, egyáltalán, sokan nincsenek tisztában ennek fontosságával. Az első, és talán legfontosabb dolog: mindig legyünk tisztában vállalkozásunk pillanatnyi teherbíró képességével, azzal, mi az a határ, ami még nem veszélyezteti cégünk létét, ha egy megrendelést esetleg nem fizetnek ki. A második: ha valaki halasztott fizetéssel szeretne tőlünk vásárolni, vagy szolgáltatást igénybe venni, nézzünk utána, ellenőrizzük leendő partnerünket, és csak utána állapodjunk meg vele. Az is nagyon fontos, milyen szerződést kötünk, nem kellő körültekintéssel aláírt szerződés esetén esetleges követelésünket nem, vagy csak sokkal nehezebben fogjuk tudni érvényesíteni.

Ma már több, ingyenes adatbázis létezik (NAV, Cégbíróság), ahol vállalkozók, cégek adatai hozzáférhetőek, ahol ellenőrizhető, hogy adószámuk nincs-e felfüggesztve, nem állnak-e végrehajtás, vagy éppen felszámolás alatt. Emellett nézzük meg leendő partnerünk mérlegét, eredménykimutatását (ezek nyilvános adatok), ezen kívül kérhetünk egy aktuális főkönyvi kivonatot, illetve banki igazolást arról, hogy az elmúlt időszakban a cég számláján nem volt fedezethiány miatt visszautasított utalás. Amennyiben erre leendő partnerünk nem hajlandó, inkább ne kössünk vele üzletet. Ilyenkor ugyanis alapos okunk van feltételezni, hogy valamit szeretne eltitkolni előlünk. Ha a vállalkozás háza táján minden rendben lenne, valószínűleg ezt nem tenné, így jó eséllyel egy megbízhatatlan, problémás céggel állunk szemben.

Ha új vevővel kötünk üzletet, ne feledjük, bár az üzlet alapja a bizalom kell, legalább olyan fontos az ellenőrzés is. Ugyanis egy meg nem kötött üzlet minden esetben jobb, mint egy olyan, amiből rosszul jövünk ki, ami után csak veszteségünk keletkezik.

Következő bejegyzéseinkben foglalkozunk azzal, hogyan értelmezhető egy vállalkozás cégkivonata, mérlege, mire figyeljünk egy főkönyvi kivonat áttekintésekor, és milyen szerződést kössünk, milyen egyéb dolgokra van még ahhoz szükség, hogy minél jobban védve legyünk egy esetleges nemfizetés esetén.

 

 

Vállalkozás okosan

Mert vállalkozni jó, csak nem mindegy, hogyan csináljuk.
Mit csináljak, mielőtt vállalkozást indítok?
Mit csináljak, mit ne csináljak a vállalkozásommal?
Hogyan vezessem vállalkozásomat, hogy ne kerüljön bajba?
Mit csináljak, ha mégis baj van?
Mi az a sok érthetetlen kérdés, amiket a könyvelőm feltesz, mit jelent az a sok varázsszó, amikkel dobálózik?
Válaszokat adunk a fenti kérdésekre, könnyen érthető, emberi nyelven.

Kik vagyunk?

Könyvelő és kisvállalkozói tanácsadó, akik a vállalkozások világát nem csak az íróasztal mögül ismerik.

Elérhetőségeink:
Szilágyi Anita +3620-277-6230
Vuray György +3630-589-0869
Email: info@vallalkozas-okosan.hu

Honlap: Vállalkozás okosan



Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!