Fejjel a falnak, avagy miért “ne” tervezzünk?

2012 október 29. | Szerző: Vállalkozásokosan

 

Előző bejegyzésünkben elhatároztuk, hogy vállalkozni fogunk.

Szaladunk az ügyvédhez, minél előbb bejegyeztetni a céget, a frissen bejegyzett cég papírjaival futunk a bankba, hogy minél előbb be tudjuk adni hitelkérelmünket, mert a spórolt pénzünk kevésnek tűnik, no meg az sem baj, ha marad egy kis tartalék, az mindig jól jön. Ja, hogy a hitelnek kamata is van, no meg a lakásunkat is fel kellett ajánlani fedezetként? Annyi baj legyen, valahogy majd csak lesz. Közben berendeztük a szép, új irodánkat is, elkészült a honlapunk, a névjegykártyák, és várjuk a megrendelőket.

Akik nem jönnek. Vagy jönnek, de kevesen. Az a kevés meg csak késve fizet. A hiteltörlesztést azt viszont pontosan kell(ene) fizetni. Az iroda bérleti díját is. A könyvelőt is, nem beszélve a havonta fizetendő adókról. A bevételek csordogálnak ugyan, de elmaradnak a kiadásoktól, tartalékunk pedig elfogyott. Hová kapjunk, mit csináljunk, hogy talpon maradjunk? Mit rontottunk el, mit csináltunk rosszul? Mindent, amit egy vállalkozás indításánál lehet. Fejest ugrottunk a medencébe, de legalább nem néztük meg, hogy van-e benne víz. Természetesen fájt, mikor landoltunk az alján.

Ismerős a fenti szituáció? Valószínűleg mindenki találkozott már hasonlóval, rossz esetben saját bőrén tapasztalva a fent leírtakat, kevésbé rossz esetben barátja, ismerőse járt így. Ha valaki e sorok olvasása után is így szeretne járni, akkor semmiképpen ne foglalkozzon az üzleti tervezéssel, mert minek, csapjon a lovak közé, ahogy esik, úgy puffan alapon.

Ha mégsem szeretne így járni, olvasson tovább.

Említettük, ha önállósodunk, megszűnik az alkalmazotti lét biztonsága, nőhet a jövedelmünk, de nő a kockázat is, az, hogy nemhogy pénzt nem keresünk, de elveszítjük azt is, amink van. Szükségszerű, hogy veszítsünk? Fel lehet előre mérni, hogy mik azok a veszélyek, kockázatok, amikkel számolnunk kell, ha vállalkozni kezdünk? A válasz: természetesen fel lehet, ezt a kockázatfelmérést hívjuk üzleti tervezésnek.

A szó hallatán, hogy üzleti terv, ne gondoljunk rögtön egy 80 oldalas, mindenféle érthetetlen szakkifejezést tartalmazó, dombornyomott bőrkötéses kiadványra, amit jó sok pénzért írt egy csapat közgazdász. Épp ellenkezőleg, egy induló kisvállalkozás üzleti terve kb. 10 kockás lapon összefoglalható. És miért szükséges, hogy ezt megtegyük? Azért, mert segítségével tisztában leszünk lehetőségeinkkel, a várható veszélyekkel, azzal, mit kell tennünk, hogy vállalkozásunkkal helyt tudjunk állni a piacon versenytársaink között. Természetesen az üzleti terv sem egy csodaszer. Pontosan annyit ér, amennyit használni tudunk belőle, amennyire a benne összefoglalt adatok helytállóak.

Akkor miért hangsúlyozzuk ennyire a fontosságát?

Azért, mert segítségével rengeteg későbbi veszteségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha helyesen állítjuk össze, azaz megfelelő kérdéseket teszünk fel magunknak, azonnal kiderülhet, hogy amit csinálni szeretnénk, azt érdemes-e, ha igen, hogyan érdemes. Egy kezdő vállalkozás esetén ez az üzleti terv legfőbb rendeltetése. Következő alkalommal elmondjuk, hogyan állítsunk össze egy használható üzleti tervet, milyen kérdéseket tegyünk fel benne magunknak ahhoz, hogy egy hasznos, később is jól használható anyag legyen a kezünkben.

Ha bizonytalanok, hogy milyen kérdéseket kell feltenni, keressenek minket elérhetőségeink valamelyikén (oldaldoboz, jobbra), jöjjenek, segítünk kérdezni.

 

Köszöntő

2012 október 18. | Szerző: Vállalkozásokosan

Vállalkozni jó, de nem mindegy, hogyan csináljuk. Sokan gondolják úgy, van egy jó ötletük, hajrá, vágjunk bele, és keressünk vele jó sok pénzt. Mások „kényszervállalkozók” lesznek, mert így próbálnak előre menekülni, vagy csak így jutnak munkához, megélhetéshez. Aki már gyakorló vállalkozó, sokszor ugyanúgy nehezen igazodik el a változó törvények, előírások között, mint aki most kezdi a vállalkozói létet. Ezek ismerete mellett egy vállalkozónak jónak kell lennie saját szakmájában, ismernie kell a piacot, „jól” csinálni a dolgait, hogy boldoguljon.

Nem túlzás azt mondani, aki vállalkozik, egymagának kell, kellene rendelkeznie két-három különböző szakma tudásával. Miért? Csak a teljesség igénye nélkül:

Mi legyek inkább? Egyéni vállalkozó vagy alapítsak részvénytársaságot?
Honnan fogom tudni, lesz–e vevő arra, amit el akarok adni, és mennyi?
Valaki megbízna egy nagyobb munkával, milyen szerződést kössek vele, hol tudnék utánanézni a cégnek?
Pénz kell a cégemnek, mennyi hitelt vegyek fel, hogyan derül ki, vissza tudom-e fizetni?
Már megint kaptam egy levelet az adóhatóságtól, már megint mit felejtettem el beküldeni?
Azt mondta a könyvelőm, jövőre legyek kisadózó. Mit jelent ez, honnan tudjam, hogy ez nekem jó lesz?

Reményeink szerint a jövőben itt megjelenő írásainkkal hasznos tanácsokkal tudunk szolgálni azoknak, akik már vállalkoznak, vagy ezt még csak most tervezik.

A következő fő témákkal fogunk foglalkozni: vállalkozás indítása, üzleti tervezés, tanácsok működő vállalkozásoknak, mi a teendő bajba jutott vállalkozásokkal, alapvető adózási és könyvelési tudnivalók. Szeretnénk, ha az általunk itt leírtak segítenék megérteni az eddig amolyan misztikusnak, idegennek érzett gazdasági, jogi fogalmakat, ha hozzá tudnánk járulni ahhoz, hogy tudják, mire kell jobban odafigyelni ahhoz, hogy vállalkozásukat biztonságban tudhassák.