Tanuljunk meg “vállalkozóul”

2012 november 12. | Szerző: Vállalkozásokosan

Egyik előző írásunkban említettük már, ha valaki vállalkozó lesz, az elérhető magasabb jövedelem, az alkalmazotti létnél nagyobb szabadság ígérete mellett a másik oldalon mindezek mellé jóval nagyobb felelősség is társul. Ha saját magunk urai leszünk (ami ebben a formában nem teljesen igaz, lévén innentől a megrendelő lesz a főnökünk), saját magunkon túl felelősséggel tartozunk esetleges alkalmazottainkért is. Vállalkozóként már nem csak befektetett energiánkat, munkaidőket kockáztatjuk, hanem annál sokkal többet: sok esetben akár teljes vagyonunkat, hiszen bizonyos esetekben azzal vagyunk kötelesek helytállni, ha egy általunk hozott hibás döntés, vagy más miatt kedvezőtlenül alakulnak a dolgok. Ilyenkor pedig nem mondhatjuk, hogy de hát ezt nem tudtuk… Ha egy rosszul aláírt szerződés, egy tudtunkon kívül (mert ilyen is előfordulhat) jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt bajba kerülünk, se a partner, se a bank, se az adóhatóság előtt nem védekezhetünk azzal, hogy nem tudtuk, mit írunk alá, hogy nem tudtuk, valamit nem jól csinálunk. Vállalkozóként az a helyzet, hogy mindent jól kell tudnunk.

Mi az a sok dolog, amit tudnunk kell a saját szakmánk ismeretén túl?

Vállalkozóként üzleti tárgyalásokon veszünk részt, szerződéseket írunk alá. Előfordul, hogy hitelt veszünk fel. Alkalmazottat veszünk fel. Ezekhez pedig – a teljesség igénye nélkül – legalább részben tisztában kell(ene) lennünk a következő törvényekkel, amelyek mind-mind szabályozzák vállalkozásunk működését: polgári törvénykönyv, adózás rendjéről szóló törvény, áfa törvény, személyi jövedelemadóról szóló törvény, munka törvénykönyve. Egyfelől tény, olyan ember nincs, aki maradéktalanul ismerné az összes, most felsorolt törvényt. Az is tény, ezek a törvények gyakran változnak és sokszor még annak is nehéz őket értelmezni, aki naponta foglalkozik velük. Igen, azt is mondhatjuk, nekünk ezt nem kell tudni, van könyvelőnk, van ügyvédünk, majd tőlük megkérdezzük. Így is hozzá lehet állni, azonban egyrészt sem az ügyvédünk, sem a könyvelőnk nem lehet velünk mindig, amikor döntést kell hozni, másrészt a végső felelősség attól, hogy tanácsot kértünk, még ugyanúgy minket terhel.

Talán nincs mindenki tisztában azzal, ha elmegy valahová dolgozni mondjuk papír zsebkendőt csomagolni, ott is minimum egy munkavédelmi oktatáson részt kell vennie, ahol elmondják, hogy a zacskót ne húzza a fejére, mert megfulladhat, és a papírt se egye meg, mert nem finom. Vagy ha valaki szeretne pizzafutárként dolgozni, és ehhez robogót kell vezetni, legalább egy Kresz tanfolyamot el kell hozzá végeznie. Ezzel szemben anélkül lehet bárki egy cég ügyvezetője, vezető, felelős tisztségviselője, hogy akárki vizsgálná, legalább alapszinten birtokában van-e azoknak az ismereteknek, amelyek egy vállalkozás működtetéséhez  szükségesek. Anélkül írhat valaki alá egy több tíz- vagy százmilliós hitelszerződést, vagy másfajta kötelezettségvállalást jelentő szerződést, hogy tisztában lenne pénzügyi, jogi alapfogalmakkal. Márpedig jelenleg ilyen „vállalkozói általános iskola” nem létezik.

Ezért tanácsoljuk mindenkinek, tudva azt, hogy természetesen mindenhez nem lehet érteni, de némi kitartással és egy kis segítséggel odáig próbáljon eljutni, hogy legalább azzal tisztában legyen, hogy minek hol lehet utána nézni.

Tudjuk, sajnos ezt sem nagyon tanítják sehol, ahogy azt is tudjuk, a napi munka mellett nehéz még ezekkel a dolgokkal is foglalkozni, ezeket megtanulni. Akit érdekel, az keressen minket, elmondjuk, mit érdemes tudnia, mit, hogyan csináljon, ha azt szeretné, hogy vállalkozása rendben menjen jövőre és utána is.