Hogyan kössünk jó szerződést?

2012 november 28. | Szerző: Vállalkozásokosan

Minden vállalkozás életében az egyik legfontosabb pont az új ügyfél megszerzése. Ha ez sikerült, az ügyféllel szerződést kötünk. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan tesszük. A jog szerint szerződés szóban is létrejöhet, azonban vitás kérdés esetén ilyen esetben szinte lehetetlen eldönteni, kinek van igaza. Éppen ezért ragaszkodjunk a megállapodás írásba foglalásához.

Ugye jártak már úgy, hogy megkötötték a szerződést, elvégezték a munkát, vagy leszállították az árut és csak vártak a pénzükre, de csak ígéretet kaptak a fizetésre? Aztán, mivel a partner nem fizetett, jogi útra terelték a dolgot, ám a rosszul megkötött, hiányos szerződés miatt nem tudták jogos követelésüket érvényesíteni? Előző bejegyzésünkben leírtuk, miért fontos, hogy ellenőrizzük leendő üzletfelünket, és hogyan tehetjük azt meg.

Amikor a szerződést megfogalmazzuk, legyünk előrelátóak, ne használjunk előre gyártott sablonokat. Minden ügylet egyedi, más, ezért a szerződés sem lehet ugyanaz. Pontosan térjünk ki a termék, szolgáltatás meghatározására, arra, hogy ki, mikor, mit vállal, és mi történik, ha ez nem a megbeszéltek szerint történik, mi számít elfogadott teljesítésnek, mikor kell kiállítani a számlát, mi a pontos fizetési határidő, a számla kiállításától vagy kézhezvételétől számítják-e a napokat, naptári nap vagy munkanap, alvállalkozót kívánunk-e igénybe venni, mennyi az ügyleti kamat, késedelmi kamat mértéke.

Használjuk az alábbi, fontos kitételeket:

A leszállított, de ki nem fizetett áru az áruérték kifizetéséig a cég tulajdona marad. A tulajdonjog fenntartással érintett terméket más követelésébe beszámítani, azt megterhelni, vagy fedezetként bármilyen célra felajánlani tilos.

Késedelmes fizetés esetén 20% késedelmi kamatot számítunk fel.

Ha a Megrendelő bármely számlája fizetésével késedelembe esik, valamennyi számlája azonnal, egy összegben esedékessé válik.

Megrendelő kizárólag jogerős bírósági ítélet alapján jogosult bármilyen követelését a számla ellenében beszámítani.

Megrendelő tudomásul veszi, hogy a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kell jeleznie az esetleges reklamációt, a 8 napos határidő leteltét követően a számlával kapcsolatos mindennemű reklamációs lehetőségről Megrendelő visszavonhatatlanul lemond.

A szerződés aláírója aláírásával elismeri, hogy az abban foglaltakat megértett, azokkal egyetért, és a szerződés egy, (vagy több) eredeti példányát átvette.

Lehetőség szerint kérjünk előleget, ennek a feltételeit is rögzítsük a szerződésben. Ne írjuk alá azonnal a szerződést amit az orrunk alá dugnak, lehetőség szerint ügyvéddel ellenőriztessük le. Nagyobb értékű szerződést foglaljunk közjegyzői okiratba, ez ugyanis azonnal végrehajtható, az esetlegesen ellenérdekelt fél nem tudja éveken keresztül bíróságon vitatni a szerződés érvényességét. Érdemes készíteni egy vevő-adatlapot meglévő, és újonnan szerzett ügyfeleinkről, mely tartalmazzon róluk minden fontos információt.

Ha megkötöttük a szerződést, elindul a szállítás, az együttműködés, hamarosan számlát is ki kell állítanunk. Ez sem mindegy, hogyan történik. Leírjuk majd a legfontosabb tudnivalókat.

Kapcsolódó bejegyzések:

https://vallalkozasokosan.cafeblog.hu/2012/11/21/kivel-ne-kossunk-uzletet/

https://vallalkozasokosan.cafeblog.hu/2012/11/26/hogyan-kossunk-uzletet/

 

 

Hogyan kössünk üzletet?

2012 november 26. | Szerző: Vállalkozásokosan

Pontosabban kivel, illetve kivel ne? Előző bejegyzésünkben foglalkoztunk azzal, miért fontos, hogy mielőtt valakivel egymás tenyerébe csapunk, nézzünk utána, ezt kivel tesszük. Említettük, egy meg nem kötött üzlet mindig kisebb veszteség, mint egy olyan, amiből rosszul jövünk ki, ami után bevételünk nem, csak kiadásunk keletkezik.

Miért is fontos, hogy tudjuk, kivel állunk szemben, ha olyan megállapodást készülünk kötni, ahol halasztott fizetés történik? Ilyen esetekben üzleti partnerünknek gyakorlatilag hitelt nyújtunk. Ha banktól szeretnénk hitelt felvenni, ott is ellenőriznek, megvizsgálnak minket. Gondoljanak bele: ha valaki az utcán odajönne teljesen ismeretlenül, hogy adjunk neki kölcsön 100.000 forintot, adnának? Ugye, hogy nem. Pedig vállalkozóként mégis sokan megteszik ugyanezt, sokszor lényegesen nagyobb összeggel. Ezért, ahogy a bank ellenőriz minket, ha mi hitelezünk valakinek, a rendelkezésünkre álló lehetőségek kihasználásával tegyük meg ugyanezt.

Az első, amit ilyen esetben nézünk meg, a vállalkozás cégkivonata. Ezt a Cégbíróság honlapjáról, az e-cégjegyzékből tudjuk letölteni. A cégkivonat ismerteti egy vállalkozás nyilvános, bárki számára hozzáférhető adatait. Először győződjünk meg arról, hogy a cégjegyzésre jogosult személy-e az, akivel megállapodni, szerződést aláírni készülünk. Ha nem, kérjünk tőle meghatalmazást, anélkül ugyanis a szerződés érvénytelen lehet. Ellenőrizzük az adatok helyességét. Nézzük meg a cégjegyzékben, a vállalkozás nem áll-e felszámolás, vagy végrehajtás alatt. Ha végrehajtás folyik ellen, az azzal járhat, hogy a cég bankszámlájára érkező pénzt a végrehajtást elrendelő leemeltetheti, így fennáll a veszély, hogy nekünk nem fognak tudni miből fizetni. Óvatosságra intő jel lehet a túl gyakori (egy év alatt min. kétszer) székhely, ügyvezető, illetve többségi tulajdonosváltás. Ha ilyet látunk a cégjegyzékben, kérdezzünk rá ennek az okára.

Töltsük le a vállalkozás mérlegét és eredménykimutatását. Ezt minden vállalkozásnak évente be kell nyújtania, a benyújtott beszámolók az e-beszámoló oldalon érhetőek el.

A vállalkozás mérlege megmutatja a cég vagyonát a mérleg készítésének időpontjában, és azt, hogy ez a vagyon miből származik. A mérleg esetén az egyik legfontosabb, lehetőleg a vállalkozás saját tőkéje ne legyen negatív. Ez ugyan önmagában nem jelenti azt, hogy leendő partnerünk fizetésképtelen lenne, azonban arra utal, a vállalkozás felélte saját tőkéjét, ami viszont hosszabb távon problémát jelenthet.

Az eredménykimutatás azt mutatja meg, hogy egy vállalkozásnak mennyi, és milyen jellegű kiadása és bevétele volt. Ha jelentősen több a kiadás, mint a bevétel, az gondot okozhat. Tudakoljuk meg, mi ennek az oka. Kérjünk egy főkönyvi kivonatot is. A főkönyvi kivonat megmutatja, hogy egy cégnek mennyi bevétele van, milyen jellegű és mennyi a kiadása, tartoznak–e a cégnek, ha igen, akkor mennyivel, illetve mennyi és milyen jellegű tartozása van a vállalkozásnak. Itt alapvetően két dologra érdemes koncentrálni: ha a vállalkozásnak sok a követelése, illetve a kötelezettsége. A követelés azt jelenti, hogy a cég valakitől pénzt vár, hogy tartoznak neki. A túl sok követelés arra utalhat, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet a cég pénzügyeire, hogy a cégnek sokan tartoznak. Természetesen ez a tartozás lehet pl. egy már visszaigényelt áfa, amit még az adóhatóság nem utalt ki (ez azonnal követelésként jelenik meg ugyanis egy vállalkozás könyvelésében). Így a túl sok követelés sem jelent önmagában feltétlen problémát (egy 10-15 milliós éves árbevétellel rendelkező vállalkozás esetén 3-4 millió ft követelés teljesen normális lehet), azonban tisztázzuk, ezek a követelések miből állnak. A követelésekkel szemben a cég kötelezettségei állnak. A kötelezettség azt jelenti, hogy a cégnek tartozása, fizetnivalói vannak. Amennyiben ezek nem „lejárt” tartozások, hanem olyan dolgok, amiknek a kifizetésével (adófizetési kötelezettség pl.) leendő partnerünk még nem késett el, ezek sem jelentenek problémát. Azonban ezeket is tisztázzuk, azt, hogy ezek a kötelezettségek milyen jellegű fizetnivalókat jelentenek. Nagyobb összegű szerződés aláírása előtt kérjünk partnerünktől igazolást, hogy nincs adótartozása. Ezeket a dolgokat betartva, elvégezve, sokkal kisebb az esélye annak, hogy megbízhatatlan, rossz partnerrel kössenek megállapodást.

Ha hasonló üzletkötés előtt állnak, keressenek minket, segítünk a leírtak gyakorlati alkalmazásában.

 

 

 

 

Kivel ne kössünk üzletet?

2012 november 21. | Szerző: Vállalkozásokosan

Túl vagyunk a cégalapításon, megünnepeltük , hogy elindult vállalkozásunk. Szépen lassan jönnek az érdeklődők is, akik egy részéből előbb-utóbb vevő lesz. Egy részük megveszi, vagy megrendeli ami kell neki, jön, kifizeti és elviszi. A többivel úgy állapodtunk meg, hogy kiállítjuk a számlát, és majd 10, vagy 15 nap múlva kifizetik. Az árut elvitték, a számlák ellenértéke viszont nem nagyon akar beérkezni. Közben rezsit kéne fizetnünk, adókat, fizetést adni az alkalmazottaknak, új árut rendelnünk, nem mellékesen nekünk is meg kéne élni valamiből. Azt látjuk, hiába dolgozunk, mégsem előre haladunk, mivel tartoznak nekünk is, mi sem tudunk időre fizetni másoknak, gyűlnek a kifizetetlen számlák, mi is kapjuk a felszólításokat, hogy fizessünk.

Nincs mit tenni, mi is noszogatni kezdjük azokat a vevőinket, akik tartoznak, ugyan fizessenek már. Először telefonon, aztán e-mailban, majd hivatalos levélben, végül ügyvéd tanácsára fizetési meghagyást kérünk ellenük. Igen ám, de mire idáig eljutunk, azok a vevőink, akik tartoznak, egy részük eltűnik, egy részük azt mondja, fizetnének, de nekik is tartoznak, a többiről kiderül, egyáltalán nem tud fizetni, hiába rendelnének el ellenük felszámolást, akkor sem. Az idő telik, pénzünk továbbra is fogy, már a vállalkozás napi működtetésére sem maradt elegendő forgótőkénk, arról nem beszélve, az, hogy el tudjuk kezdeni kintlévőségeinket behajtani, szintén pénzbe kerül.

Szélmalomharcunkat egy ideig még folytatjuk, aztán sajnálattal megállapítjuk, hogy nincs tovább, és lehúzzuk a rolót. Aztán megállapítjuk, bár nagyon ügyes vállalkozók voltunk, mindent jól csináltunk, a körülmények áldozatai lettünk. A körbetartozásé. A rosszindulatú, eleve fizetni sosem akaró cégeké.

Igazunk van, ha ezt gondoljuk? Igen is, meg nem is.

Tény, minden üzletnek, minden vállalkozásnak van kockázata. Ezt teljes mértékben megszüntetni, kizárni nem tudjuk, kezelni, csökkenteni igen. Főként kezdő vállalkozók esetén teljesen érthető emberi reakció, ha jön egy új megrendelő a nagy üzlet reményével, akkor az óvatosság alább hagy, és csak a várható bevétel, és nyereség nagysága lebeg a szemünk előtt. Ilyenkor kellene mindig ott álljon valaki, hogy a fülünkbe súgja a kérdést: mi lesz akkor, ha az árut leszállítjuk, a munkát elvégezzük, de mégsem fizetnek nekünk? Honnan tudjam, az illető cég várhatóan akar-e, fog-e majd tudni fizetni?

Száz százalékos biztonság természetesen itt sincs, de némi óvatossággal és odafigyeléssel elkerülhető, hogy cégünk működését vevőink nemfizetése bajba sodorja.

Sajnos nagyon sok kezdő, de gyakorló vállalkozó nem tudja a módját, hogyan, miként előzheti meg, hogy cége ügyfelei tartozása miatt kerüljön veszélybe, vagy menjen tönkre. Ahogy sokan azt sem tudják, hol, milyen adatbázisokban nézhetnek utána leendő vevőjük előéletének, hol tudja leellenőrizni őket, egyáltalán, sokan nincsenek tisztában ennek fontosságával. Az első, és talán legfontosabb dolog: mindig legyünk tisztában vállalkozásunk pillanatnyi teherbíró képességével, azzal, mi az a határ, ami még nem veszélyezteti cégünk létét, ha egy megrendelést esetleg nem fizetnek ki. A második: ha valaki halasztott fizetéssel szeretne tőlünk vásárolni, vagy szolgáltatást igénybe venni, nézzünk utána, ellenőrizzük leendő partnerünket, és csak utána állapodjunk meg vele. Az is nagyon fontos, milyen szerződést kötünk, nem kellő körültekintéssel aláírt szerződés esetén esetleges követelésünket nem, vagy csak sokkal nehezebben fogjuk tudni érvényesíteni.

Ma már több, ingyenes adatbázis létezik (NAV, Cégbíróság), ahol vállalkozók, cégek adatai hozzáférhetőek, ahol ellenőrizhető, hogy adószámuk nincs-e felfüggesztve, nem állnak-e végrehajtás, vagy éppen felszámolás alatt. Emellett nézzük meg leendő partnerünk mérlegét, eredménykimutatását (ezek nyilvános adatok), ezen kívül kérhetünk egy aktuális főkönyvi kivonatot, illetve banki igazolást arról, hogy az elmúlt időszakban a cég számláján nem volt fedezethiány miatt visszautasított utalás. Amennyiben erre leendő partnerünk nem hajlandó, inkább ne kössünk vele üzletet. Ilyenkor ugyanis alapos okunk van feltételezni, hogy valamit szeretne eltitkolni előlünk. Ha a vállalkozás háza táján minden rendben lenne, valószínűleg ezt nem tenné, így jó eséllyel egy megbízhatatlan, problémás céggel állunk szemben.

Ha új vevővel kötünk üzletet, ne feledjük, bár az üzlet alapja a bizalom kell, legalább olyan fontos az ellenőrzés is. Ugyanis egy meg nem kötött üzlet minden esetben jobb, mint egy olyan, amiből rosszul jövünk ki, ami után csak veszteségünk keletkezik.

Következő bejegyzéseinkben foglalkozunk azzal, hogyan értelmezhető egy vállalkozás cégkivonata, mérlege, mire figyeljünk egy főkönyvi kivonat áttekintésekor, és milyen szerződést kössünk, milyen egyéb dolgokra van még ahhoz szükség, hogy minél jobban védve legyünk egy esetleges nemfizetés esetén.