Vállalkozni akarok. Megéri, vagy nem? 2.

2012 november 19. | Szerző: Vállalkozásokosan

Előző írásunkban foglalkoztunk a pénzügyi tervezés fontosságával, azzal, hogy pénzügyi tervet mikor és miért készítsünk. Most összefoglaljuk, hogyan készíthető el, hogyan becsülhetjük meg a várható kiadásokat és a bevételeket, és milyen jellegű, milyen típusú kiadásokkal kell számolni.

Hogyan tudjuk a várható bevételt megbecsülni?

Ahogy írtuk, egy vállalkozás indítása előtt az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tennünk, piacunk várható felmérése. Annak vizsgálata, hogy kb. hány embernek tudjuk elmondani, hogy létezünk, ezekből mennyi vevőre számíthatunk, és ők várhatóan mennyi pénzt fognak nálunk elkölteni? Ennek során fontos, hogy ne kergessünk hiú ábrándokat, mert azzal csak magunkat csapjuk be, és ha nem jön be az üzlet, annak legnagyobb vesztesei mi leszünk. Arról nem beszélve, ha a pénzügyi tervet hitelfelvétel céljából készítjük, és tényekkel, megalapozott adatokkal alá nem támasztott bevételi becslést állítunk be, azt senki nem fogja komolyan venni. Várható bevételeinket, és azok beérkezésének idejét tehát ennek szellemében becsüljük.

Hogyan csoportosítjuk, és becsüljük meg várható kiadásainkat?

A kiadások becsléséhez először rendszereznünk kell, azok milyen típusúak lesznek. Két nagy csoportra oszthatjuk őket: az egyszeri, a vállalkozás beindításával járó kiadások, és a működés közben jelentkező állandó kiadások. A működéshez szükséges kiadásokat ismét két részre bonthatjuk, ezen kiadások egy része fix, egy részük az üzletmenet, a vállalkozás működésének függvényében változó.

Az első csoport, a vállalkozás beindításánál felmerülő kiadások lehetnek:

• Cégalapítás költsége
• Ingatlan vásárlása, vagy bérlése
• Kezdeti reklámkiadások
• Cég weboldalának az elkészítése
• Induláshoz szükséges árukészlet beszerzése
• Egyéb beruházások (szükséges gépek, járművek, számítástechnikai eszközök, irodaszerek beszerzése)

A következő csoportba a rendszeresen előálló költségek kerülnek:

• Hivatalos költségek: könyvelés, esetleges jogi szolgáltatás, adók, járulékok
• Fizetések
• Hiteltörlesztés, lízingdíjak
• Bérleti díjak
• Rezsi
• Telefon, Internet
• Anyagköltségek
• Árukészlet feltöltése
• Hirdetés

A rendszeres kiadások között vannak, amelyek havonta ugyanakkora tételt jelentenek, ezek a fix költségek, és vannak, amelyek nem, ezek a változó költségek. A fix költségek általában a rezsiköltségek, hiteltörlesztések, fizetések, ezek járulékai, és az adók egy része. A változó költségek általában az üzemanyagköltség, az árukészlet, alapanyagok, nyersanyagok ára, az adók egy része . A változó kiadások mértéke az üzletmenet alakulásán múlik, ha több a megrendelőnk, nyilván többet kell autóznunk, hogy több alapanyagot vegyünk, és azt feldolgozzuk, majd a készterméket eladjuk, emiatt értelemszerűen nő az üzemanyagokra és alapanyagokra fordított kiadás, azonban ez (optimális esetben) magasabb bevételt, és remélhetőleg több nyereséget is jelent.

Hogyan mutatják meg ezek a számok, érdemes-e belevágni abba, amit csinálni szeretnénk?

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, a különböző típusú költségeket a következő módon összesítjük:

1. A bevétel megszerzésére közvetlenül ráfordított költségek (a továbbiakban üzemi költségek). Ezek azon kiadások, melyek az árbevétel megszerzése érdekében közvetlenül merülnek fel: alapanyag, munkabér (járulékaival együtt), üzlethelyiség bérleti díja stb. A megszerzett árbevételből levonjuk ezeket a kiadásokat, ez a vállalkozás üzemi eredménye, „nyeresége”. – Nyereség alatt itt most az árbevétel és az üzemi költségek különbözetét értjük-. Nagyon fontos, hogy ez még önmagában nem jelenti a vállalkozás gazdaságosságát, viszont ha már itt negatív az egyenleg, akkor biztos, hogy jelen formájában az adott tevékenységnek nincs értelme.

2. Lássuk, mi az, amit ebből ki kell fizetni, a kiadások következő csoportja: a vállalkozás által fizetendő adók, esetleges hiteltörlesztések, lízingdíjak. Ezeket is mind az üzemi tevékenységgel megkeresett „nyereségből” kell kifizetni, rossz esetben bizony előfordulhat, hogy ez több, mint az erre rendelkezésre álló pénz. Természetesen megvan a módszere annak, hogy ezt hogyan lehet kalkulálni.

3. Harmadik csoportba tehetjük az értékcsökkenést: ez nem jelentkezik ugyan fizikailag azonnal kifizetendő tételként, mégis számolni kell vele. Ugyanis egy berendezés, szerszám, amit használunk, idővel tönkre megy, újat kell venni belőle. Ha ismerjük a várható vételárát, és tudjuk azt, hogy mennyi ideig használjuk és a végén mennyiért tudjuk eladni, a kettő közötti összeg az, amit havonta félre kell tegyünk erre a célra, ezért ezzel is számolnunk kell.(Természetesen hitelből is megvehetjük az adott eszközt, de ott is ugyanúgy keletkezik kiadás rá, hitelkamat formájában).

Emellett külön összesítenünk kell a havi fix költségeket is. Erre azért van szükség, hogy tisztában legyünk azzal, mennyi az a minimális havi bevétel, pontosabban havi nyereség, ami ezeket fedezi. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, ha a 2., és 3. csoportba sorolt költségeket IS fedezi az 1. pontban említett „nyereség”, akkor van értelme a vállalkozásnak.

Ide kattintva grafikon nyílik, amelyen szemléltetjük, miről is van szó, a grafikon megmutatja, hol van az a pont, ahol az árbevétel eléri azt a határt, ami alatt vállalkozásunk veszteséget, fölötte pedig nyereséget termel.

Természetesen egyetlen pénzügyi terv sem szentírás, az abban foglaltakat nem biztos, hogy lehet és sikerül is tartani. Gyakran halljuk, mi magunk is tudjuk, a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon nehéz, ha nem lehetetlen előre tervezni 3-4-5 évre, vagy tovább, így mi értelme van azt megcsinálni? A jelentősége az, hogy segítségével egyrészt látható, adott költségek mellett mennyi bevételre van szükségünk ahhoz, hogy megérje az, amit csinálunk, hogy felmérjük, egyáltalán van-e arra reális esély, hogy vállalkozásunk nyereséget termeljen. Ezen kívül segít abban, hogy átlássuk, mikor, mire mennyit költünk, így elkerülhetjük a felesleges kiadásokat.

Ha összeszedtük az adatokat, el tudjuk-e készíteni saját magunknak a pénzügyi tervet?

Ha saját szakmánk mellett legalább alapszinten tisztában vagyunk a fizetendő adó- és járulékmértékekkel, tudjuk, hogy kiadásaink / bevételeink után mennyi áfát kell nagyságrendileg fizetnünk, vagy mennyit tudunk majd visszaigényelni, akkor egy egyszerűbb pénzügyi tervet el tudunk magunknak készíteni. Ha ezeket nem tudjuk, vagy egy bonyolultabb, cash-flowt, mérleg-, eredménykimutatás tervet is tartalmazó anyagra van szükség, ennek elkészítését inkább bízzuk ehhez értő, ezzel foglalkozó cégre. Az interneten hirdetett, készen kapható, letölthető, egy gombnyomásra a kész táblázatot kiadó csodatévő tervezők használatáról mindenkit lebeszélünk. Ezek egyvalakinek hasznosak: aki eladja őket. Ugyanis még egy egyszerűbb terv esetén sincs két egyforma cég, ahol pontosan megegyeznének a költségek fajtái, azok száma, nem beszélve, ha pl. többféle hitel törlesztését, vagy a vállalkozás által használt eszközök értékcsökkenését is számolni kell, a különböző adók mellett. Ugyancsak másfajta tervezést igényel, ha a vállalkozás az áfa hatálya alá tartozik, vagy ha nem. Ezért pontos, valós számokat biztosító tervet készíteni előre megírt sablonokkal nem, csak minden esetben az adott cég, vállalkozás számára testre szabott táblázatokkal lehet.

Ugrás az első részhez

 

 

Vállalkozni akarok. Megéri, vagy nem éri? 1.

2012 november 14. | Szerző: Vállalkozásokosan

Korábbi bejegyzésünkben írtuk, ha vállalkozásba kezdünk, az egyik legfontosabb dolog, amit fel kell mérnünk, hogy az, amit csinálni szeretnénk, megéri-e, avagy nem. Ezt a folyamatot hívjuk pénzügyi tervezésnek. A pénzügyi tervezés során először összeszedjük, milyen költségeink, milyen kiadásaink várhatóak, majd megbecsüljük, hogy várhatóan mennyi bevételre számíthatunk. Pénzügyi tervre szüksége van egy kezdő, és szüksége lehet egy működő vállalkozásnak is. 

Miért olyan fontos része ez egy vállalkozás elindításának?

Ha vállalkozásunkat nem hobbiból szeretnénk csinálni, hanem azért, hogy megéljünk belőle, akkor annak nyereséget kell termelni, mégpedig várhatóan annyit, hogy megérje csinálni, a működéshez, fejlesztésekhez szükséges pénzen felül megélhetésünket is biztosítsa.
Ma az induló cégek nagy része mikrovállalkozás, nagy részük kényszervállalkozás egyben, nagyon erősen behatárolt anyagi lehetőségekkel. Az ő helyzetükben nagyon fontos, hogy meglévő, általában szűkös forrásaikat mire fordítják, azokat lehetőleg minél ésszerűbben használják fel. Ha valaki hitelből, támogatás igénybevételével, vagy pályázati forrásból kívánja vállalkozását elindítani, akkor is szüksége lesz egy pénzügyi tervre, amiből kiolvasható, hogy a megvalósítani kívánt cél gazdaságilag életképes-e. Ha valaki már működő vállalkozása részére szeretne hitelt felvenni, szintén kérni fognak tőle ilyet.

Mikor készítsük el a pénzügyi tervet?

A legjobb ha még azelőtt, mielőtt elindítjuk vállalkozásunkat. Igen, első hallásra talán lehetetlennek hangzik, pedig egyáltalán nem az. Általában vásárolni sem úgy szoktunk, hogy valamennyi pénzzel a zsebünkben találomra nekiindulunk ahogy esik úgy puffan alapon, és majd valahol valamennyiért megvesszük azt, amit szeretnénk. Ugyanígy, mielőtt bejegyeztetjük a céget, névjegykártyát készítünk, megvesszük az árukészletet, hirdetni kezdünk, előtte összeszedjük, mi mennyibe kerül, mikor kell kifizessük, mindez összesen mekkora kiadást jelent, és reményeink szerint mikorra érkeznek meg a vevők, akiktől bevételhez jutunk. Ezt pedig még azelőtt végig lehet, sőt végig is kell gondolni, mielőtt kiváltjuk a vállalkozói igazolványunkat, vagy bejegyeztetjük cégünket. Ugyanis már ekkor kiderül, megéri-e majd azzal foglalkozni, amivel szeretnénk. Ha kiderül, hogy nem éri meg, máris jelentős veszteségtől kíméltük meg magunkat, hiszen nem kezdtük el pénzünket egy feneketlen kútba dobálni.

Mindez szép és jó, de én nem értek a számokhoz, hogyan tudok ilyen tervet csinálni?

Igen, ez a kifogás is gyakran elhangzik. A pénzügyi terv szó hallatán nem kell rögtön egy 10 éves, a várható bevételeket-kiadásokat havi bontásban tartalmazó, cash-flowt, mérleget, eredménykimutatást tartalmazó valamire gondolni. Egy kezdő kisvállalkozásnak nem biztos, hogy szüksége van ilyen részletességű tervre. Nyissunk egy excel-táblát, vagy vegyünk magunk elé egy kockás papírt, és először szedjük össze, milyen jellegű kiadásaink lehetnek. Szépen kezdjük el beírni, várhatóan mikor, mire mennyit kell költenünk. Ezt tegyük meg havi bontásban. A kiadások mellé kezdjük el odaírni, hogy mikortól mennyi bevételre számítunk, majd összesítsük a két számot. Ez meg fogja mutatni, hogy egy adott hónapban több volt-e a kiadásunk, mint a bevételünk. Ez önmagában még nem minden. Szükségünk lesz még egy táblázatra. Ennek első oszlopába beírjuk, mennyi pénzünk van, amikor elkezdjük a vállalkozásunkat. A következő oszlopba beírjuk, mennyi volt a bevételünk és a kiadásunk különbözete, majd ezt a számot hozzáadjuk, vagy kivonjuk meglévő pénzünkhöz / pénzünkből. Ez azt fogja megmutatni, hogy az adott hónapot éppen mennyi pénzzel zártuk. A következő hónapban keletkezett nyereséget / veszteséget értelemszerűen ehhez a számhoz adjuk hozzá. Arra vigyázzunk, hogy ez a szám sose legyen nulla, ugyanis az azt jelenti, elfogyott a pénzünk. (A hivatkozásra kattintva táblázat-minták nyílnak, a felül lévőben vezethetjük havi kiadásainkat és bevételeinket. A másikban tarthatjuk nyilván azt, hogy aktuálisan éppen mennyi pénzünk van, a könnyebb érthetőség kedvéért kitöltöttük.)

A valóságban a helyzet ennél természetesen egy kicsit bonyolultabb, hiszen attól, hogy vállalkozásunknak több lesz a bevétele, mint a kiadása, még tönkremehetünk. Ugyanis ebből a különbözetből kell kifizetni a különböző adókat, járulékokat, így tervezésnél ezekkel is számolni kell. Ezek várható mértékét meghatározni viszont adózáshoz kevésbé értők számára már lényegesen nehezebb. Ezért érdemes már a tervezés fázisában felkeresni egy könyvelőt, vagy egy számok világában jártas tanácsadó céget, akik segítenek a pénzügyi terv véglegesítésében. Igaz, egy ilyen tanácsadás, esetleg tervezés nincs ingyen. Ilyenkor gyakran halljuk, de hát még egy kapavágást sem tettünk, máris pénzbe van a még el sem indított vállalkozás. Igen, egy pénzügyi terv elkészítése kiadást jelent. Azonban mindenki döntse el maga, melyik a jobb: egy egyszerűbb pénzügyi terv néhány tízezer forintos költsége, vagy az, hogy valaki ennek híján jobb esetben csak a vállalkozásba fektetett százezreit, millióit, esetleg teljes vagyonát veszíti el.
Következő írásunkban részletesen ismertetjük, pontosan milyen típusú költségekkel, adókkal kell egy vállalkozás indításánál számolni, és hogyan lehet a várható kiadásokat és bevételeket megbecsülni.

Ugrás a második részhez