Hogyan kössünk üzletet?
2012 november 26. | Szerző: Vállalkozásokosan
Pontosabban kivel, illetve kivel ne? Előző bejegyzésünkben foglalkoztunk azzal, miért fontos, hogy mielőtt valakivel egymás tenyerébe csapunk, nézzünk utána, ezt kivel tesszük. Említettük, egy meg nem kötött üzlet mindig kisebb veszteség, mint egy olyan, amiből rosszul jövünk ki, ami után bevételünk nem, csak kiadásunk keletkezik.
Miért is fontos, hogy tudjuk, kivel állunk szemben, ha olyan megállapodást készülünk kötni, ahol halasztott fizetés történik? Ilyen esetekben üzleti partnerünknek gyakorlatilag hitelt nyújtunk. Ha banktól szeretnénk hitelt felvenni, ott is ellenőriznek, megvizsgálnak minket. Gondoljanak bele: ha valaki az utcán odajönne teljesen ismeretlenül, hogy adjunk neki kölcsön 100.000 forintot, adnának? Ugye, hogy nem. Pedig vállalkozóként mégis sokan megteszik ugyanezt, sokszor lényegesen nagyobb összeggel. Ezért, ahogy a bank ellenőriz minket, ha mi hitelezünk valakinek, a rendelkezésünkre álló lehetőségek kihasználásával tegyük meg ugyanezt.
Az első, amit ilyen esetben nézünk meg, a vállalkozás cégkivonata. Ezt a Cégbíróság honlapjáról, az e-cégjegyzékből tudjuk letölteni. A cégkivonat ismerteti egy vállalkozás nyilvános, bárki számára hozzáférhető adatait. Először győződjünk meg arról, hogy a cégjegyzésre jogosult személy-e az, akivel megállapodni, szerződést aláírni készülünk. Ha nem, kérjünk tőle meghatalmazást, anélkül ugyanis a szerződés érvénytelen lehet. Ellenőrizzük az adatok helyességét. Nézzük meg a cégjegyzékben, a vállalkozás nem áll-e felszámolás, vagy végrehajtás alatt. Ha végrehajtás folyik ellen, az azzal járhat, hogy a cég bankszámlájára érkező pénzt a végrehajtást elrendelő leemeltetheti, így fennáll a veszély, hogy nekünk nem fognak tudni miből fizetni. Óvatosságra intő jel lehet a túl gyakori (egy év alatt min. kétszer) székhely, ügyvezető, illetve többségi tulajdonosváltás. Ha ilyet látunk a cégjegyzékben, kérdezzünk rá ennek az okára.
Töltsük le a vállalkozás mérlegét és eredménykimutatását. Ezt minden vállalkozásnak évente be kell nyújtania, a benyújtott beszámolók az e-beszámoló oldalon érhetőek el.
A vállalkozás mérlege megmutatja a cég vagyonát a mérleg készítésének időpontjában, és azt, hogy ez a vagyon miből származik. A mérleg esetén az egyik legfontosabb, lehetőleg a vállalkozás saját tőkéje ne legyen negatív. Ez ugyan önmagában nem jelenti azt, hogy leendő partnerünk fizetésképtelen lenne, azonban arra utal, a vállalkozás felélte saját tőkéjét, ami viszont hosszabb távon problémát jelenthet.
Az eredménykimutatás azt mutatja meg, hogy egy vállalkozásnak mennyi, és milyen jellegű kiadása és bevétele volt. Ha jelentősen több a kiadás, mint a bevétel, az gondot okozhat. Tudakoljuk meg, mi ennek az oka. Kérjünk egy főkönyvi kivonatot is. A főkönyvi kivonat megmutatja, hogy egy cégnek mennyi bevétele van, milyen jellegű és mennyi a kiadása, tartoznak–e a cégnek, ha igen, akkor mennyivel, illetve mennyi és milyen jellegű tartozása van a vállalkozásnak. Itt alapvetően két dologra érdemes koncentrálni: ha a vállalkozásnak sok a követelése, illetve a kötelezettsége. A követelés azt jelenti, hogy a cég valakitől pénzt vár, hogy tartoznak neki. A túl sok követelés arra utalhat, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet a cég pénzügyeire, hogy a cégnek sokan tartoznak. Természetesen ez a tartozás lehet pl. egy már visszaigényelt áfa, amit még az adóhatóság nem utalt ki (ez azonnal követelésként jelenik meg ugyanis egy vállalkozás könyvelésében). Így a túl sok követelés sem jelent önmagában feltétlen problémát (egy 10-15 milliós éves árbevétellel rendelkező vállalkozás esetén 3-4 millió ft követelés teljesen normális lehet), azonban tisztázzuk, ezek a követelések miből állnak. A követelésekkel szemben a cég kötelezettségei állnak. A kötelezettség azt jelenti, hogy a cégnek tartozása, fizetnivalói vannak. Amennyiben ezek nem „lejárt” tartozások, hanem olyan dolgok, amiknek a kifizetésével (adófizetési kötelezettség pl.) leendő partnerünk még nem késett el, ezek sem jelentenek problémát. Azonban ezeket is tisztázzuk, azt, hogy ezek a kötelezettségek milyen jellegű fizetnivalókat jelentenek. Nagyobb összegű szerződés aláírása előtt kérjünk partnerünktől igazolást, hogy nincs adótartozása. Ezeket a dolgokat betartva, elvégezve, sokkal kisebb az esélye annak, hogy megbízhatatlan, rossz partnerrel kössenek megállapodást.
Ha hasonló üzletkötés előtt állnak, keressenek minket, segítünk a leírtak gyakorlati alkalmazásában.
Kivel ne kössünk üzletet?
2012 november 21. | Szerző: Vállalkozásokosan
Túl vagyunk a cégalapításon, megünnepeltük , hogy elindult vállalkozásunk. Szépen lassan jönnek az érdeklődők is, akik egy részéből előbb-utóbb vevő lesz. Egy részük megveszi, vagy megrendeli ami kell neki, jön, kifizeti és elviszi. A többivel úgy állapodtunk meg, hogy kiállítjuk a számlát, és majd 10, vagy 15 nap múlva kifizetik. Az árut elvitték, a számlák ellenértéke viszont nem nagyon akar beérkezni. Közben rezsit kéne fizetnünk, adókat, fizetést adni az alkalmazottaknak, új árut rendelnünk, nem mellékesen nekünk is meg kéne élni valamiből. Azt látjuk, hiába dolgozunk, mégsem előre haladunk, mivel tartoznak nekünk is, mi sem tudunk időre fizetni másoknak, gyűlnek a kifizetetlen számlák, mi is kapjuk a felszólításokat, hogy fizessünk.
Nincs mit tenni, mi is noszogatni kezdjük azokat a vevőinket, akik tartoznak, ugyan fizessenek már. Először telefonon, aztán e-mailban, majd hivatalos levélben, végül ügyvéd tanácsára fizetési meghagyást kérünk ellenük. Igen ám, de mire idáig eljutunk, azok a vevőink, akik tartoznak, egy részük eltűnik, egy részük azt mondja, fizetnének, de nekik is tartoznak, a többiről kiderül, egyáltalán nem tud fizetni, hiába rendelnének el ellenük felszámolást, akkor sem. Az idő telik, pénzünk továbbra is fogy, már a vállalkozás napi működtetésére sem maradt elegendő forgótőkénk, arról nem beszélve, az, hogy el tudjuk kezdeni kintlévőségeinket behajtani, szintén pénzbe kerül.
Szélmalomharcunkat egy ideig még folytatjuk, aztán sajnálattal megállapítjuk, hogy nincs tovább, és lehúzzuk a rolót. Aztán megállapítjuk, bár nagyon ügyes vállalkozók voltunk, mindent jól csináltunk, a körülmények áldozatai lettünk. A körbetartozásé. A rosszindulatú, eleve fizetni sosem akaró cégeké.
Igazunk van, ha ezt gondoljuk? Igen is, meg nem is.
Tény, minden üzletnek, minden vállalkozásnak van kockázata. Ezt teljes mértékben megszüntetni, kizárni nem tudjuk, kezelni, csökkenteni igen. Főként kezdő vállalkozók esetén teljesen érthető emberi reakció, ha jön egy új megrendelő a nagy üzlet reményével, akkor az óvatosság alább hagy, és csak a várható bevétel, és nyereség nagysága lebeg a szemünk előtt. Ilyenkor kellene mindig ott álljon valaki, hogy a fülünkbe súgja a kérdést: mi lesz akkor, ha az árut leszállítjuk, a munkát elvégezzük, de mégsem fizetnek nekünk? Honnan tudjam, az illető cég várhatóan akar-e, fog-e majd tudni fizetni?
Száz százalékos biztonság természetesen itt sincs, de némi óvatossággal és odafigyeléssel elkerülhető, hogy cégünk működését vevőink nemfizetése bajba sodorja.
Sajnos nagyon sok kezdő, de gyakorló vállalkozó nem tudja a módját, hogyan, miként előzheti meg, hogy cége ügyfelei tartozása miatt kerüljön veszélybe, vagy menjen tönkre. Ahogy sokan azt sem tudják, hol, milyen adatbázisokban nézhetnek utána leendő vevőjük előéletének, hol tudja leellenőrizni őket, egyáltalán, sokan nincsenek tisztában ennek fontosságával. Az első, és talán legfontosabb dolog: mindig legyünk tisztában vállalkozásunk pillanatnyi teherbíró képességével, azzal, mi az a határ, ami még nem veszélyezteti cégünk létét, ha egy megrendelést esetleg nem fizetnek ki. A második: ha valaki halasztott fizetéssel szeretne tőlünk vásárolni, vagy szolgáltatást igénybe venni, nézzünk utána, ellenőrizzük leendő partnerünket, és csak utána állapodjunk meg vele. Az is nagyon fontos, milyen szerződést kötünk, nem kellő körültekintéssel aláírt szerződés esetén esetleges követelésünket nem, vagy csak sokkal nehezebben fogjuk tudni érvényesíteni.
Ma már több, ingyenes adatbázis létezik (NAV, Cégbíróság), ahol vállalkozók, cégek adatai hozzáférhetőek, ahol ellenőrizhető, hogy adószámuk nincs-e felfüggesztve, nem állnak-e végrehajtás, vagy éppen felszámolás alatt. Emellett nézzük meg leendő partnerünk mérlegét, eredménykimutatását (ezek nyilvános adatok), ezen kívül kérhetünk egy aktuális főkönyvi kivonatot, illetve banki igazolást arról, hogy az elmúlt időszakban a cég számláján nem volt fedezethiány miatt visszautasított utalás. Amennyiben erre leendő partnerünk nem hajlandó, inkább ne kössünk vele üzletet. Ilyenkor ugyanis alapos okunk van feltételezni, hogy valamit szeretne eltitkolni előlünk. Ha a vállalkozás háza táján minden rendben lenne, valószínűleg ezt nem tenné, így jó eséllyel egy megbízhatatlan, problémás céggel állunk szemben.
Ha új vevővel kötünk üzletet, ne feledjük, bár az üzlet alapja a bizalom kell, legalább olyan fontos az ellenőrzés is. Ugyanis egy meg nem kötött üzlet minden esetben jobb, mint egy olyan, amiből rosszul jövünk ki, ami után csak veszteségünk keletkezik.
Következő bejegyzéseinkben foglalkozunk azzal, hogyan értelmezhető egy vállalkozás cégkivonata, mérlege, mire figyeljünk egy főkönyvi kivonat áttekintésekor, és milyen szerződést kössünk, milyen egyéb dolgokra van még ahhoz szükség, hogy minél jobban védve legyünk egy esetleges nemfizetés esetén.
Vállalkozni akarok. Megéri, vagy nem? 2.
2012 november 19. | Szerző: Vállalkozásokosan
Előző írásunkban foglalkoztunk a pénzügyi tervezés fontosságával, azzal, hogy pénzügyi tervet mikor és miért készítsünk. Most összefoglaljuk, hogyan készíthető el, hogyan becsülhetjük meg a várható kiadásokat és a bevételeket, és milyen jellegű, milyen típusú kiadásokkal kell számolni.
Hogyan tudjuk a várható bevételt megbecsülni?
Ahogy írtuk, egy vállalkozás indítása előtt az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tennünk, piacunk várható felmérése. Annak vizsgálata, hogy kb. hány embernek tudjuk elmondani, hogy létezünk, ezekből mennyi vevőre számíthatunk, és ők várhatóan mennyi pénzt fognak nálunk elkölteni? Ennek során fontos, hogy ne kergessünk hiú ábrándokat, mert azzal csak magunkat csapjuk be, és ha nem jön be az üzlet, annak legnagyobb vesztesei mi leszünk. Arról nem beszélve, ha a pénzügyi tervet hitelfelvétel céljából készítjük, és tényekkel, megalapozott adatokkal alá nem támasztott bevételi becslést állítunk be, azt senki nem fogja komolyan venni. Várható bevételeinket, és azok beérkezésének idejét tehát ennek szellemében becsüljük.
Hogyan csoportosítjuk, és becsüljük meg várható kiadásainkat?
A kiadások becsléséhez először rendszereznünk kell, azok milyen típusúak lesznek. Két nagy csoportra oszthatjuk őket: az egyszeri, a vállalkozás beindításával járó kiadások, és a működés közben jelentkező állandó kiadások. A működéshez szükséges kiadásokat ismét két részre bonthatjuk, ezen kiadások egy része fix, egy részük az üzletmenet, a vállalkozás működésének függvényében változó.
Az első csoport, a vállalkozás beindításánál felmerülő kiadások lehetnek:
• Cégalapítás költsége
• Ingatlan vásárlása, vagy bérlése
• Kezdeti reklámkiadások
• Cég weboldalának az elkészítése
• Induláshoz szükséges árukészlet beszerzése
• Egyéb beruházások (szükséges gépek, járművek, számítástechnikai eszközök, irodaszerek beszerzése)
A következő csoportba a rendszeresen előálló költségek kerülnek:
• Hivatalos költségek: könyvelés, esetleges jogi szolgáltatás, adók, járulékok
• Fizetések
• Hiteltörlesztés, lízingdíjak
• Bérleti díjak
• Rezsi
• Telefon, Internet
• Anyagköltségek
• Árukészlet feltöltése
• Hirdetés
A rendszeres kiadások között vannak, amelyek havonta ugyanakkora tételt jelentenek, ezek a fix költségek, és vannak, amelyek nem, ezek a változó költségek. A fix költségek általában a rezsiköltségek, hiteltörlesztések, fizetések, ezek járulékai, és az adók egy része. A változó költségek általában az üzemanyagköltség, az árukészlet, alapanyagok, nyersanyagok ára, az adók egy része . A változó kiadások mértéke az üzletmenet alakulásán múlik, ha több a megrendelőnk, nyilván többet kell autóznunk, hogy több alapanyagot vegyünk, és azt feldolgozzuk, majd a készterméket eladjuk, emiatt értelemszerűen nő az üzemanyagokra és alapanyagokra fordított kiadás, azonban ez (optimális esetben) magasabb bevételt, és remélhetőleg több nyereséget is jelent.
Hogyan mutatják meg ezek a számok, érdemes-e belevágni abba, amit csinálni szeretnénk?
Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, a különböző típusú költségeket a következő módon összesítjük:
1. A bevétel megszerzésére közvetlenül ráfordított költségek (a továbbiakban üzemi költségek). Ezek azon kiadások, melyek az árbevétel megszerzése érdekében közvetlenül merülnek fel: alapanyag, munkabér (járulékaival együtt), üzlethelyiség bérleti díja stb. A megszerzett árbevételből levonjuk ezeket a kiadásokat, ez a vállalkozás üzemi eredménye, „nyeresége”. – Nyereség alatt itt most az árbevétel és az üzemi költségek különbözetét értjük-. Nagyon fontos, hogy ez még önmagában nem jelenti a vállalkozás gazdaságosságát, viszont ha már itt negatív az egyenleg, akkor biztos, hogy jelen formájában az adott tevékenységnek nincs értelme.
2. Lássuk, mi az, amit ebből ki kell fizetni, a kiadások következő csoportja: a vállalkozás által fizetendő adók, esetleges hiteltörlesztések, lízingdíjak. Ezeket is mind az üzemi tevékenységgel megkeresett „nyereségből” kell kifizetni, rossz esetben bizony előfordulhat, hogy ez több, mint az erre rendelkezésre álló pénz. Természetesen megvan a módszere annak, hogy ezt hogyan lehet kalkulálni.
3. Harmadik csoportba tehetjük az értékcsökkenést: ez nem jelentkezik ugyan fizikailag azonnal kifizetendő tételként, mégis számolni kell vele. Ugyanis egy berendezés, szerszám, amit használunk, idővel tönkre megy, újat kell venni belőle. Ha ismerjük a várható vételárát, és tudjuk azt, hogy mennyi ideig használjuk és a végén mennyiért tudjuk eladni, a kettő közötti összeg az, amit havonta félre kell tegyünk erre a célra, ezért ezzel is számolnunk kell.(Természetesen hitelből is megvehetjük az adott eszközt, de ott is ugyanúgy keletkezik kiadás rá, hitelkamat formájában).
Emellett külön összesítenünk kell a havi fix költségeket is. Erre azért van szükség, hogy tisztában legyünk azzal, mennyi az a minimális havi bevétel, pontosabban havi nyereség, ami ezeket fedezi. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, ha a 2., és 3. csoportba sorolt költségeket IS fedezi az 1. pontban említett „nyereség”, akkor van értelme a vállalkozásnak.
Ide kattintva grafikon nyílik, amelyen szemléltetjük, miről is van szó, a grafikon megmutatja, hol van az a pont, ahol az árbevétel eléri azt a határt, ami alatt vállalkozásunk veszteséget, fölötte pedig nyereséget termel.
Természetesen egyetlen pénzügyi terv sem szentírás, az abban foglaltakat nem biztos, hogy lehet és sikerül is tartani. Gyakran halljuk, mi magunk is tudjuk, a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon nehéz, ha nem lehetetlen előre tervezni 3-4-5 évre, vagy tovább, így mi értelme van azt megcsinálni? A jelentősége az, hogy segítségével egyrészt látható, adott költségek mellett mennyi bevételre van szükségünk ahhoz, hogy megérje az, amit csinálunk, hogy felmérjük, egyáltalán van-e arra reális esély, hogy vállalkozásunk nyereséget termeljen. Ezen kívül segít abban, hogy átlássuk, mikor, mire mennyit költünk, így elkerülhetjük a felesleges kiadásokat.
Ha összeszedtük az adatokat, el tudjuk-e készíteni saját magunknak a pénzügyi tervet?
Ha saját szakmánk mellett legalább alapszinten tisztában vagyunk a fizetendő adó- és járulékmértékekkel, tudjuk, hogy kiadásaink / bevételeink után mennyi áfát kell nagyságrendileg fizetnünk, vagy mennyit tudunk majd visszaigényelni, akkor egy egyszerűbb pénzügyi tervet el tudunk magunknak készíteni. Ha ezeket nem tudjuk, vagy egy bonyolultabb, cash-flowt, mérleg-, eredménykimutatás tervet is tartalmazó anyagra van szükség, ennek elkészítését inkább bízzuk ehhez értő, ezzel foglalkozó cégre. Az interneten hirdetett, készen kapható, letölthető, egy gombnyomásra a kész táblázatot kiadó csodatévő tervezők használatáról mindenkit lebeszélünk. Ezek egyvalakinek hasznosak: aki eladja őket. Ugyanis még egy egyszerűbb terv esetén sincs két egyforma cég, ahol pontosan megegyeznének a költségek fajtái, azok száma, nem beszélve, ha pl. többféle hitel törlesztését, vagy a vállalkozás által használt eszközök értékcsökkenését is számolni kell, a különböző adók mellett. Ugyancsak másfajta tervezést igényel, ha a vállalkozás az áfa hatálya alá tartozik, vagy ha nem. Ezért pontos, valós számokat biztosító tervet készíteni előre megírt sablonokkal nem, csak minden esetben az adott cég, vállalkozás számára testre szabott táblázatokkal lehet.
Ugrás az első részhez
Válság és annak megelőzése a vállalkozás életében
2012 november 8. | Szerző: Vállalkozásokosan
Aki vállalkozó, az tudja, ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen, mennyi mindennek kell megfelelni, mennyi mindent kell „jól” csinálni, milyen sok körülményt kell mérlegelni egy-egy üzleti döntés meghozatalánál. Ahhoz, hogy vállalkozásunkat sikerre vigyük, már a tervezés fázisában körültekintőnek kell lenni, és működés közben is folyamatosan tekintettel kell lenni a vállalkozás lehetőségeire, teherbíró, kockázattűrő képességére, és a jelen, valamint a jövőbeni piaci kilátásokra.
Ideális esetben egy vállalkozás indítását alapos, és körültekintő üzleti, és pénzügyi tervezés előzi meg. Ennek nagyon fontos része a vállalkozás jövőbeni lehetőségeinek felmérése is. Természetesen ez sem nyújt 100%-os biztonságot, elég csak a legutóbb, 2008-ban kirobbant általános pénzügyi válságra, és az azt követő gazdasági visszaesésre gondolni.
Definiáljuk hát, jelen esetben mit értünk válsághelyzeten, illetve válságon.
A vállalkozás szempontjából válsághelyzet lehet, ha a cég biztonságos működése veszélybe kerül, például vevők/ partnerek nemfizetése miatt, vagy a cég a rossz szervezés, vezetés miatt kerül válságos helyzetbe, de ezt okozhatja az is, ha a vállalkozás termékei/ szolgáltatásai iránti kereslet hirtelen lecsökken.
Ez utóbbi általában összefügg azzal, ha a gazdaság egésze kerül válságba, és a fizetőképes kereslet csökkenése visszahat a vállalkozás működésére. Sok esetben azonban egy vállalkozás akkor is bajba, válsághelyzetbe kerülhet, ha látszólag a piaci körülmények ezt nem indokolnák. Általánosságban elmondható, hogy kellő körültekintéssel a vállalkozás hibás működtetéséből/ működéséből adódó válsághelyzetek szinte minden esetben megelőzhetőek, a külső körülmények előidézte problémák nem, de a vállalkozásra gyakorolt hatásuk tompítható. Lássuk, hogyan előzhetőek meg, illetve kezelhetőek az egyes problémák. Mindegyik eset, körülmény más és más beavatkozást igényel.
Hogyan előzhető meg a vállalkozás saját hibáiból történő válsághelyzetbe kerülése?
Számos fórumon olvasható, egy üzleti ötlet megvalósításának egyik első, és nagyon fontos eleme a körültekintő üzleti és pénzügyi tervezés. Ennek során megvizsgáljuk a cég által eladni kívánt termékek/ szolgáltatások piacait, az azokban rejlő lehetőségeket, és azt, hogyan, milyen eszközök és erőforrások használatával, bevetésével valósíthatjuk meg céljainkat.
Az üzleti tervezés során kiemelten fontos a vállalkozás jövőjének pénzügyi szempontból való megtervezése, az, hogy mekkora, és milyen időtávban történő befektetésre van szükség, és mikor, mennyi bevételre számítunk. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, mik azok az állandó költségek, melyeket akkor is fizetni kell, ha egyáltalán nincs bevételünk, vagy az a tervezetthez képest később érkezik meg. Amennyiben vállalkozásunkat hitel, vagy egyéb külső forrás igénybevételével indítjuk, legyünk különösen körültekintőek. Nagyon fontos, hogy már itt számoljunk tartalék képzésével, melyből átvészelhető a pénzügyi szempontból nehéz időszak.
Sokan az üzleti tervezést hajlamosak a számokkal való öncélú játszadozásként felfogni. Nincs igazuk. Kétségtelen, fölösleges kiadásnak tűnhet, de még mindig olcsóbb, ha időben kiderül belőle, hogy az elképzelt üzleti ötlet gazdaságilag életképtelen, vagy hibás, mint az, ha valakinek egy rosszul felépített, folyamatosan veszteséget termelő vállalkozásra rámegy akár a teljes egzisztenciája. Röviden: már a tervezés fázisában számoljuk ki, hogy mi történik abban az esetben, ha költségeink 20%-kal meghaladják a tervezettet, bevételeinknek pedig csak a 80%-a érkezik meg.
Rengeteg vállalkozás a ma sajnos az üzleti életben eléggé elterjedt nem fizetés áldozatává válik, márpedig egy bizonyos szint után egyetlen cég sem képes kintlévőségeinek finanszírozására. Gondoljunk bele: ha egy cég elvégezte a munkáját/ eladott egy terméket, és kiállította róla a számlát, de annak ellenértéke nem érkezik meg, attól függetlenül a számla Áfa-és egyéb adótartalmával az adóhatóság felé el kell számolni. Ezen kívül fizetni kell az általunk igénybe vett szolgáltatás, energia, munkaerő árát, és még egyéb költségeket.
Természetesen minden új üzlet kockázattal jár, de ezeket a kockázatokat csökkenteni lehet.
Amennyiben új vevővel kötünk szerződést, és halasztott fizetési lehetőséget kér, vizsgáljuk meg az adott vevő fizetési képességét és hajlandóságát. Erre a célra ott vannak az interneten elérhető, ingyenes céginformációs adatbázisok, illetve –némi térítési díj fejében- fordulhatunk különféle egyéb céginformációs szolgáltatókhoz, akik az ingyenes adatbázisokban fellelhető adatoknál részletesebb tájékoztatást tudnak adni. Ha szükséges, kérjünk biztosítékot bankgarancia, készfizető kezesség, vagy egyéb formában. Gondoljuk végig, hogy mekkora az az összeg, amit esetleges nemfizetés esetén vállalkozásunk finanszírozni képes.
Ne feledjük: ha nem kötünk üzletet, még mindig jobb, mint ha olyan üzletet kötünk, ami bevételt nem, csak költséget jelent.
Rengeteg cégnek egyszerűen fogalma sincs arról, hogy „mennyi pénze van”. Magyarul nem követik naprakészen, hogy egy már kiállított számla ellenértéke beérkezett –e, ha nem, mennyit, és miért késik. Ha egy partner késik a fizetéssel, minél előbb lépjünk, tudakoljuk meg a késés okát. Jegyezzük meg: minél hosszabb a fizetési késedelem, annál kisebb az esély rá, hogy a partner fizetni fog. Ha szükséges, vegyük igénybe követeléskezelő cég közreműködését. Ugyan ilyen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mire költjük cégünk pénzét, folyamatosan keressük a lehetőségeit annak, hogy költségeinket csökkentsük. Ennek természetesen nem szabad a cég működésének rovására menni, de egy elvégzett költségelemzés rá tud mutatni azokra a területekre, ahol megtakarítás érhető el. Ahhoz, hogy cégünk pénzügyi helyzetét naprakészen nyomon tudjuk követni, fontos, hogy mind a kimenő, mind a bejövő számlák, ill. azok fizetési határidejét pontosan tartsuk nyilván.
Összefoglalva: ha a vállalkozás indítását gondos tervezés előzte meg, vállalkozásunk adminisztrációját pontosan vezetjük, tisztában vagyunk annak mindenkori pénzügyi helyzetével, nem vállalunk a cég teherbíró képességét meghaladó kötelezettséget, és rendelkezünk tartalékkal a nehezebb időszakokra, máris sokat tettünk cégünk hosszú távon is biztos működéséért.
Sok kis cég esetében felmerül a kérdés, hogy ki végezze el ezeket a feladatokat, hiszen sok cégnél örülnek, ha a napi teendőket el tudják látni, de tervezéssel- elemzéssel nem foglalkozik senki. Jobb esetben rábízzák ezt a cég könyvelőjére, de az itt felsorolt tevékenységek nagy része nem könyvelői feladat. A másik probléma, hogy sok cégnél jelen helyzetben örülnek, ha a feltétlen szükséges kiadásokra van pénz.
Ennek ellenére mégis azt tanácsoljuk: érdemes felkeresni egy kisvállalati tanácsadó céget, ahol részletesen elmondják, a cikkben említett dolgokra miért van szükség, és tanácsot adnak, illetve elvégzik a szükséges tervezést, elemzést. Ennek természetesen ára van, de lényegesen olcsóbb, mintha a cég a nem megfelelő működés miatt tönkremegy, és felszámolás, esetleg végelszámolás alá kerül.
Hogyan számlázzunk úgy, hogy azt ki is fizessék?
2012 december 3. | Szerző: Vállalkozásokosan
Előző bejegyzéseinkben leírtuk, lehetőleg milyen céggel ne kössünk üzletet, és azt is, ha valakivel megállapodunk, azt hogyan tegyük. Elvégeztük a munkát, leszállítottuk az árut, elérkezett a számla kiállításának az ideje. Ezt meg is tesszük, számlánkat elküldjük, és várjuk az ellenértéket, hogy megérkezzen. Ami sokszor rendben meg is érkezik, de sokszor nem. Ilyenkor gyakran előfordul, nem fizető partnerünk mindenféle utólagos kifogásokkal jön elő. A számla és a kapcsolódó dokumentumok helyes kiállításával, és kézbesítésével az utólagos kifogásoknak elejét tudjuk venni. Lássuk, hogyan.
Első, és egyik legfontosabb lépés a számla helyes kiállítása. A számla kötelező adattartalmát az Áfa Törvény határozza meg. (2007. évi CXXVII. Tv., Törvény az általános forgalmi adóról, 169 §).
A számla kiállításának idejéről a törvény azt mondja ki, annak a teljesítést követően, ha azonnal nem lehetséges, ésszerű határidőn belül kell megtörténnie. A gyakorlatban ez általában maximum a teljesítést követő 15. nap legyen, a számla mielőbbi kiállítása egyébként saját, jól felfogott érdekünk is. A helyesen kiállított számla mellé csatoljuk azokat a papírokat is, amelyek igazolják, hogy a teljesítés megtörtént.
A számlán kívül a
-teljesítési igazolás
-szerződés
-szállítólevél
A legfontosabb ezek között talán a teljesítési igazolás. A teljesítési igazolás aláírásával partnerünk elismeri, hogy a hozzá tartozó szerződés szerinti teljesítés rendben megtörtént, azaz pl. a megállapodásnak megfelelő minőségben és határidőre az általunk elvállalt munkát elvégeztük, és jogosultak vagyunk a számla kiállítására. A teljesítési igazoláson egyértelműen tüntessük fel, hogy mely gazdasági eseményhez kapcsolódik, a számla sorszámát, amelyhez tartozik, és ha az áru/szolgáltatás jellege olyan, a vevő ismerje el rajta, hogy az árut/ szolgáltatást a szerződésben foglaltaknak megfelelően megkapta, minőségi, mennyiségi kifogása nincs, a számla helyes, tartalmi, formai kifogása ellene nincs, a kiállított számlát ezért elismeri és befogadja.
Nagyon fontos, hogyan történik a számla, és a hozzá kapcsolódó papírok átadása. Ha ezt személyesen tesszük, tüntessük fel a számlán, hogy a vevő a számla egy példányát átvette, és az ellen kifogása nincs, ha teljesítési igazolást, szállítólevelet is átadunk, írjunk a papírokról egy átvételi elismervényt.
Ha a számlát, és a hozzá tartozó dokumentumokat postán küldjük el, azt minden esetben ajánlva, tértivevénnyel tegyük, és a számla feladásánál figyeljünk, hogy az időre odaérjen. Ügyeljünk arra, hogy vállalkozásunk adminisztrációja e téren is rendben legyen, a küldeményekről vezessünk postakönyvet, őrizzük meg a feladóvevényt és a tértivevényt is, hiszen egy esetleges nemfizetés esetén ezekkel tudjuk igazolni, hogy a számlát elküldtük. Ha az előírt határidőre számlánkat nem fizették ki, először írjunk egy udvarias, emlékeztető e-mailt, hogy számlánk rendben megérkezett-e, vagy esetleg valami más probléma van. Ha partnerünk ez után sem fizet, haladéktalanul tegyük meg a további, szükséges lépéseket. A következő részben elmondjuk, hogy mit.
Oldal ajánlása emailben
X