Ad Önnek tanácsot a könyvelője?

• Vállalkozásokosan
• 2013. január 17. csütörtök

Korábbi írásainkban foglalkoztunk már a könyvelő, a jó könyvelő fontosságával. Azt is említettük, egy könyvelőtől a számlák, bizonylatok rögzítésén kívül elvárható, hogy ügyfelének segítsen a legális, törvény által biztosított lehetőségek határain belül abban, hogy feleslegesen ne fizessen adót.

Ez mit jelent?

Azt, hogy fő tevékenységünk függvényében egyáltalán nem mindegy, hogyan, milyen rendszer szerint adózunk. Vállalkozásunk jogi formájának, árbevételének függvényében választhatjuk a következő adózási formák valamelyikét:

– Kisadózó vállalkozók tételes adója

– Kisvállalati adó

– Egyszerűsített vállalkozói adó

– Átalányadózás

– „Hagyományos”, tételes költségelszámoláson alapuló adózás

Emellett bizonyos esetekben jogosultak lehetünk alanyi áfamentességre, illetve az áfa pénzforgalmi szemlélet szerinti elszámolására. Ez utóbbi például azt jelenti, csak az után a bevétel után kell az áfát befizessük, amit ténylegesen meg is kaptunk. Az utóbbi időben sokan érdeklődtek nálunk kezdő vállalkozók, és olyanok is az életbe lépő adóváltozásokkal kapcsolatban, akiknek már esetleg évek óta működő cégük van. Néhány mondat után sok esetben kiderült, hogy a könyvelőjük – finoman szólva – nem áll a helyzet magaslatán. Munkája kimerül annyiban, hogy lekönyveli a cég számláit, és beadja a szükséges bevallásokat, a vállalkozás pedig ezek alapján befizeti az adókat. Arra már nem biztos, hogy fordít időt, és figyelmet, hogy megnézze, adózhatna –e az adott cég számára kedvezőbben. Való igaz, nem könnyű naprakésznek lenni a gyakran, és sokszor elég nehezen követhető változások miatt, azonban vállalkozóként igenis elvárhatjuk ezt könyvelőnktől, azt, hogy ne verjen minket felesleges kiadásokba.

Mit is jelent ez?

Azt, hogy felmérve várható költségeinket, és azok jellegét, azoknak megfelelően válasszunk adózási módot. A teljesség igénye nélkül: ha várhatóan kevés elszámolható kiadásunk lesz, érdemes a katát, esetleg az evát választani. Ha többféle elszámolható költségünk is lesz, amiknek ráadásul az áfája is visszaigényelhető, akkor érdemes tételes költségelszámolású alapon adózni. Ha vevőink inkább magánszemélyek lesznek, érdemes lehet alanyi áfamentességet kérni. Ha eleinte munka mellett, másodállásban leszünk vállalkozók, érdemesebb lehet cégalapítás helyett egyéni vállalkozóként kezdeni, hiszen a vállalkozói igazolvány kiváltása nem kerül pénzbe, és ha számításunk nem jön be, egyéni vállalkozás bármikor szüneteltethető, egy cég nem. Azt se felejtsük el, egy bizonyos bevétel fölött szinte biztos, hogy jobban járunk, ha céget alapítunk, hiszen a nyereséget így olcsóbban „vehetjük ki”, mint egyéni vállalkozóként.

Mikor érdemes ezeket a dolgokat végiggondolni?

Ha valaki új vállalkozást indít, mindenképpen a cégalapítás előtt, hogy azonnal a várhatóan legkedvezőbb megoldást lehessen választani. Működő cégeknél általában a (naptári) év vége felé, hiszen működő cégek általában naptári év fordulónál, januártól válthatnak másik adózásra.