Kisvállalkozások válságmenedzselése

 

Körültekintéssel, megfelelő üzletpolitikával, odafigyelve cégünk napi ügyeire, általában elkerülhető, hogy vállalkozásunk  válsághelyzetbe kerüljön. Sokszor azonban ennek megelőzésére a kellő odafigyelés sem garancia. Az elmúlt hónapokban-években sok cég, vállalkozás került kritikus helyzetbe bevételeik csökkenése, és költségeik növekedése miatt. Az, hogy mi vezethet idáig, jelen írásnak nem témája, most csak a válsághelyzetbe került vállalkozásoknál felmerülő teendőkről beszélünk.

Ennek az írásnak az ad aktualitást , hogy honlapunkon az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett a válságmenedzselést ismertető oldal látogatottsága, ez pedig elég egyértelmű jelzés, hogy sok cégnél korántsem mennek rendben a dolgok, bajok, problémák vannak.

Általánosságban elmondható, hogy sok cégnél későn ismerik fel, hogy válsághelyzet felé tartanak, a bevételek csökkenése és/vagy a kiadások növekedése ugyan árulkodó jel kellene, hogy legyen, azonban ezek a közelgő, vagy már meglévő problémáknak nem okai, csupán tünetei.

Sok esetben a cégeknél az első, és szinte egyetlen lehetőségként a hitelfelvételre, vagy más forrás bevonására gondolnak. Ez azonban csak nagyon ritkán jelent megoldást, szerencsésebb esetben csak elodázza a bajt, rosszabb esetben akár véglegesen bedöntheti a céget.

Miért?

Azért, mert ha nem ismertek az okok, hogy miért fordult veszteségesbe a cég működése, akkor ezeket megszüntetni sem lehet, innentől könnyű belátni, hogy a hiány újra fog termelődni, csupán idő kérdése, hogy mikor. Ilyen esetben ennél sokkal átfogóbb, és sokszor bonyolultabb, és időigényesebb beavatkozás szükséges. Ezt, a cég működésének „normális” keretek közé történő visszaállítását célzó tevékenységet nevezzük válságmenedzselésnek.

A válságmenedzselés első lépéseként fel kell tárni, és rögzíteni az okokat, amiért a beavatkozás szükségessé vált. Más a teendő akkor, ha a vállalkozás bevételeinek csökkenését a kereslet gyengülése, vagy vevők nemfizetése, esetleg egyéb, pl. szezonális ingadozások okozzák, megint más a helyzet akkor, ha pl. bizonyos költségek emelkedtek meg a cég indulása óta, vagy egyáltalán, a vállalkozás, a hibásan, vagy egyáltalán el nem végzett üzleti tervezés miatt eleve veszteséget termel.

Első lépésként rögzítjük a pillanatnyi helyzetet, hogy legyen egy kiindulási alapunk. Ennek során megvizsgáljuk, a vállalkozás milyen költségekkel működik, ezzel szembeállítva a bevételek alakulását, képet kaphatunk arról, hogy a cég egyáltalán adott pillanatban nyereséges-e, ha nem, mi az a bevétel, ahonnan a működés nyereséges. Ezután fel kell mérni, és rögzíteni a vállalkozás kötelezettségeit. Ezeket rangsorolni kell, mind esedékesség, mind fontosság tekintetében. Ezzel párhuzamosan azt is rögzítsük, a következő hónapokban mennyi bevétel várható, illetve ha vannak, a cég kintlévőségeit is. Ezeket az adatokat célszerű egy táblázatban, áttekinthető formában, minimum 6, de inkább 12 hónapra előre rögzíteni.

Válságmenedzselés során az első, és általában a legfontosabb teendő a cég fizetőképességének fenntartása. Ennek érdekében próbáljuk csökkenteni a kiadásokat, illetve szállító partnereinkkel megegyezésre jutni a tartozások átütemezéséről. Ugyanez a teendő, amennyiben a cégnek hitel,- vagy lízing-tartozása van.

Ha cégünknek kintlévőségei vannak, intézkedni kell ezek mielőbbi behajtásáról. Ha a vállalkozás ellen esetleges, cég jövőjét veszélyeztető peres ügyek folynak, szükséges ezek áttekintése, ahol lehetséges, az eljárások felfüggesztése, vagy olyan megállapodás elérése, amely nem veszélyezteti a cég jövőbeni működését.

Ezek után kerülhet sor arra, hogy új intézkedési, ha úgy tetszik, új üzleti tervet készítsünk annak érdekében, hogy a kialakult válsághelyzet a jövőben ne ismétlődjön meg. Ebben a tervben fontos ismertetni okokat, amik a vállalkozás jelenlegi válsághelyzetéhez vezettek. Az okok pontos ismeretében lehet úgy átalakítani a cég működését, hogy az a jövőben biztonságos és gazdaságos legyen. Ehhez szükség lehet az eddiginél szigorúbb gazdálkodásra, a kiadások szerkezetének átalakítására, sajnos mostanában jellemzően esetleg alkalmazottak elbocsátására is.

Ahhoz, hogy az új üzleti tervben foglaltak megvalósításra kerüljenek, egy darabig szükséges lehet a vállalkozás feletti külső kontroll.

Mint látható, meglehetősen bonyolult, és összetett tevékenységről van szó, amely nem ritkán több ember összehangolt munkáját igényli, hogy a válságmenedzselés folyamata eredményes legyen. A fentiekből látható, ha a válságmenedzselés idejében elkezdődik, sok, mégoly nehéz helyzetben lévő cég is megmenthető.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a válságmenedzselési folyamat mindig eredményes lehet –e?

Sajnos nem. Előfordul, hogy egy vállalkozás már nem tudja elkerülni a felszámolást, vagy a végelszámolást. Mik ennek az okai? A válságmenedzselés, úgy is mint fogalom, szolgáltatás, valamint lehetőség meglehetősen ismeretlen a magyarországi KKV szektorban. A kisebb cégek vezetői közül nagyon sokan azt gondolják, hogy ez csak nagyvállalkozások számára elérhető szolgáltatás, és ismeretlenségénél fogva sokan kissé „fekete mágiának” tartják.

Sajnos az is eléggé elterjedt cégvezetői magatartás, hogy a vállalkozás életében felmerülő problémák elől sokan fejüket a homokba dugják, azt gondolják, az a probléma, amit nem látnak, amivel nem foglalkoznak, az nem létezik. Emiatt, és a szolgáltatás, a lehetőség ismeretének hiánya miatt sajnos sokan csak akkor fordulnak válságmenedzserhez, amikor már késő, amikor a cég talpra állítása már nem lehetséges. Itt határozottan érvényes az, hogy a vállalkozás működési zavarait látva, minél előbb fordulnak egy válságmenedzserhez, annál nagyobb az esély arra, hogy a cég megmenthető.

Miért?

Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre több a fizetési nehézségekkel küzdő, akár a körbetartozás áldozatává váló cég. Ugyanakkor mind a szállítók, mind pedig a vállalkozást esetlegesen finanszírozó pénzintézetek tisztában vannak azzal, ha cég felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, követeléseiket sok esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis részben fogják viszontlátni. Ezért nekik is érdekük, hogy ne „fojtsák” meg az adóst, hogy vele együtt közösen próbáljanak megoldást találni a tartozások rendezésére. Ugyanez a helyzet az adóhatóságnál is, azt azonban tudni kell, hogy bizonyos adónemeknél a törvény erejénél fogva nincs lehetőség a hátralék részleges, vagy teljes elengedésére.

Ilyen helyzetben különösen fontos a partnerekkel, akikkel megegyezésre törekszünk, az őszinte kommunikáció. Eddigi, ezen a területen szerzett tapasztalataink is ezt igazolják. Lehetőleg ne várjuk meg, hogy minket keressenek a lejárt tartozások miatt, hanem mi jelezzük, hogy várhatóan problémánk lesz a fizetéssel, és ajánljunk megoldást. Tartsuk szem előtt, hogy –jövő évtől különösen, a hitelezőket az eddiginél jobban védő törvényi változások okán- hasonló esetben cégünk léte gyakorlatilag azon szállítóink jóindulatán múlhat, akiknek tartozunk, ezért nagyon fontos, hogy a vélhetően még meglévő bizalmukat ne veszítsék el bennünk, olyan megállapodást ne kössünk, amit nem tudunk betartani.

Mivel egy cég jellemzően több szállítójának is tartozik, bizony nem könnyű feladat ezeket a megállapodásokat összehangolni, viszont nagyon lényeges, ha megállapodtunk, azt mindenképp tartsuk be, elkerülve a további problémákat.

Látható tehát, hogy a válságmenedzselés egész embert kívánó munka, egy vállalkozás vezetőjének, mivel a napi üzletmenetet is vinni kell, mellette szinte soha nincs ideje, energiája ezt a feladatot is ellátni. A válságmenedzser munkája csak abban az esetben lehet eredményes, ha a cég vezetése vele együttműködik, és elfogadja, hogy szinte az összes kérdésben a válságmenedzser dönt.

Ha a cikket elolvasva úgy érzik, a leírtak akár csak részben is ráillenek az önök cégére, javasoljuk, legalább egy konzultáció erejéig keressenek fel minket, és ne várják meg, ha baj van, hogy az még nagyobb legyen. Mert ilyen helyzetben fokozottan igaz a mondás, aki időt nyer, életet nyer.

 

 

Címkék: , ,
Tovább a blogra »