Előző írásunkban foglalkoztunk a pénzügyi tervezés fontosságával, azzal, hogy pénzügyi tervet mikor és miért készítsünk. Most összefoglaljuk, hogyan készíthető el, hogyan becsülhetjük meg a várható kiadásokat és a bevételeket, és milyen jellegű, milyen típusú kiadásokkal kell számolni.
Ahogy írtuk, egy vállalkozás indítása előtt az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tennünk, piacunk várható felmérése. Annak vizsgálata, hogy kb. hány embernek tudjuk elmondani, hogy létezünk, ezekből mennyi vevőre számíthatunk, és ők várhatóan mennyi pénzt fognak nálunk elkölteni? Ennek során fontos, hogy ne kergessünk hiú ábrándokat, mert azzal csak magunkat csapjuk be, és ha nem jön be az üzlet, annak legnagyobb vesztesei mi leszünk. Arról nem beszélve, ha a pénzügyi tervet hitelfelvétel céljából készítjük, és tényekkel, megalapozott adatokkal alá nem támasztott bevételi becslést állítunk be, azt senki nem fogja komolyan venni. Várható bevételeinket, és azok beérkezésének idejét tehát ennek szellemében becsüljük.
A kiadások becsléséhez először rendszereznünk kell, azok milyen típusúak lesznek. Két nagy csoportra oszthatjuk őket: az egyszeri, a vállalkozás beindításával járó kiadások, és a működés közben jelentkező állandó kiadások. A működéshez szükséges kiadásokat ismét két részre bonthatjuk, ezen kiadások egy része fix, egy részük az üzletmenet, a vállalkozás működésének függvényében változó.
Az első csoport, a vállalkozás beindításánál felmerülő kiadások lehetnek:
• Cégalapítás költsége
• Ingatlan vásárlása, vagy bérlése
• Kezdeti reklámkiadások
• Cég weboldalának az elkészítése
• Induláshoz szükséges árukészlet beszerzése
• Egyéb beruházások (szükséges gépek, járművek, számítástechnikai eszközök, irodaszerek beszerzése)
A következő csoportba a rendszeresen előálló költségek kerülnek:
• Hivatalos költségek: könyvelés, esetleges jogi szolgáltatás, adók, járulékok
• Fizetések
• Hiteltörlesztés, lízingdíjak
• Bérleti díjak
• Rezsi
• Telefon, Internet
• Anyagköltségek
• Árukészlet feltöltése
• Hirdetés
Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, a különböző típusú költségeket a következő módon összesítjük:
1. A bevétel megszerzésére közvetlenül ráfordított költségek (a továbbiakban üzemi költségek). Ezek azon kiadások, melyek az árbevétel megszerzése érdekében közvetlenül merülnek fel: alapanyag, munkabér (járulékaival együtt), üzlethelyiség bérleti díja stb. A megszerzett árbevételből levonjuk ezeket a kiadásokat, ez a vállalkozás üzemi eredménye, „nyeresége”. – Nyereség alatt itt most az árbevétel és az üzemi költségek különbözetét értjük-. Nagyon fontos, hogy ez még önmagában nem jelenti a vállalkozás gazdaságosságát, viszont ha már itt negatív az egyenleg, akkor biztos, hogy jelen formájában az adott tevékenységnek nincs értelme.
2. Lássuk, mi az, amit ebből ki kell fizetni, a kiadások következő csoportja: a vállalkozás által fizetendő adók, esetleges hiteltörlesztések, lízingdíjak. Ezeket is mind az üzemi tevékenységgel megkeresett „nyereségből” kell kifizetni, rossz esetben bizony előfordulhat, hogy ez több, mint az erre rendelkezésre álló pénz. Természetesen megvan a módszere annak, hogy ezt hogyan lehet kalkulálni.
3. Harmadik csoportba tehetjük az értékcsökkenést: ez nem jelentkezik ugyan fizikailag azonnal kifizetendő tételként, mégis számolni kell vele. Ugyanis egy berendezés, szerszám, amit használunk, idővel tönkre megy, újat kell venni belőle. Ha ismerjük a várható vételárát, és tudjuk azt, hogy mennyi ideig használjuk és a végén mennyiért tudjuk eladni, a kettő közötti összeg az, amit havonta félre kell tegyünk erre a célra, ezért ezzel is számolnunk kell.(Természetesen hitelből is megvehetjük az adott eszközt, de ott is ugyanúgy keletkezik kiadás rá, hitelkamat formájában).
Ide kattintva grafikon nyílik, amelyen szemléltetjük, miről is van szó, a grafikon megmutatja, hol van az a pont, ahol az árbevétel eléri azt a határt, ami alatt vállalkozásunk veszteséget, fölötte pedig nyereséget termel.
Természetesen egyetlen pénzügyi terv sem szentírás, az abban foglaltakat nem biztos, hogy lehet és sikerül is tartani. Gyakran halljuk, mi magunk is tudjuk, a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon nehéz, ha nem lehetetlen előre tervezni 3-4-5 évre, vagy tovább, így mi értelme van azt megcsinálni? A jelentősége az, hogy segítségével egyrészt látható, adott költségek mellett mennyi bevételre van szükségünk ahhoz, hogy megérje az, amit csinálunk, hogy felmérjük, egyáltalán van-e arra reális esély, hogy vállalkozásunk nyereséget termeljen. Ezen kívül segít abban, hogy átlássuk, mikor, mire mennyit költünk, így elkerülhetjük a felesleges kiadásokat.
Ha saját szakmánk mellett legalább alapszinten tisztában vagyunk a fizetendő adó- és járulékmértékekkel, tudjuk, hogy kiadásaink / bevételeink után mennyi áfát kell nagyságrendileg fizetnünk, vagy mennyit tudunk majd visszaigényelni, akkor egy egyszerűbb pénzügyi tervet el tudunk magunknak készíteni. Ha ezeket nem tudjuk, vagy egy bonyolultabb, cash-flowt, mérleg-, eredménykimutatás tervet is tartalmazó anyagra van szükség, ennek elkészítését inkább bízzuk ehhez értő, ezzel foglalkozó cégre. Az interneten hirdetett, készen kapható, letölthető, egy gombnyomásra a kész táblázatot kiadó csodatévő tervezők használatáról mindenkit lebeszélünk. Ezek egyvalakinek hasznosak: aki eladja őket. Ugyanis még egy egyszerűbb terv esetén sincs két egyforma cég, ahol pontosan megegyeznének a költségek fajtái, azok száma, nem beszélve, ha pl. többféle hitel törlesztését, vagy a vállalkozás által használt eszközök értékcsökkenését is számolni kell, a különböző adók mellett. Ugyancsak másfajta tervezést igényel, ha a vállalkozás az áfa hatálya alá tartozik, vagy ha nem. Ezért pontos, valós számokat biztosító tervet készíteni előre megírt sablonokkal nem, csak minden esetben az adott cég, vállalkozás számára testre szabott táblázatokkal lehet.
Ugrás az első részhez
