Fejjel a falnak, avagy miért “ne” tervezzünk?

2012 október 29. | Szerző: Vállalkozásokosan |

 

Előző bejegyzésünkben elhatároztuk, hogy vállalkozni fogunk.

Szaladunk az ügyvédhez, minél előbb bejegyeztetni a céget, a frissen bejegyzett cég papírjaival futunk a bankba, hogy minél előbb be tudjuk adni hitelkérelmünket, mert a spórolt pénzünk kevésnek tűnik, no meg az sem baj, ha marad egy kis tartalék, az mindig jól jön. Ja, hogy a hitelnek kamata is van, no meg a lakásunkat is fel kellett ajánlani fedezetként? Annyi baj legyen, valahogy majd csak lesz. Közben berendeztük a szép, új irodánkat is, elkészült a honlapunk, a névjegykártyák, és várjuk a megrendelőket.

Akik nem jönnek. Vagy jönnek, de kevesen. Az a kevés meg csak késve fizet. A hiteltörlesztést azt viszont pontosan kell(ene) fizetni. Az iroda bérleti díját is. A könyvelőt is, nem beszélve a havonta fizetendő adókról. A bevételek csordogálnak ugyan, de elmaradnak a kiadásoktól, tartalékunk pedig elfogyott. Hová kapjunk, mit csináljunk, hogy talpon maradjunk? Mit rontottunk el, mit csináltunk rosszul? Mindent, amit egy vállalkozás indításánál lehet. Fejest ugrottunk a medencébe, de legalább nem néztük meg, hogy van-e benne víz. Természetesen fájt, mikor landoltunk az alján.

Ismerős a fenti szituáció? Valószínűleg mindenki találkozott már hasonlóval, rossz esetben saját bőrén tapasztalva a fent leírtakat, kevésbé rossz esetben barátja, ismerőse járt így. Ha valaki e sorok olvasása után is így szeretne járni, akkor semmiképpen ne foglalkozzon az üzleti tervezéssel, mert minek, csapjon a lovak közé, ahogy esik, úgy puffan alapon.

Ha mégsem szeretne így járni, olvasson tovább.

Említettük, ha önállósodunk, megszűnik az alkalmazotti lét biztonsága, nőhet a jövedelmünk, de nő a kockázat is, az, hogy nemhogy pénzt nem keresünk, de elveszítjük azt is, amink van. Szükségszerű, hogy veszítsünk? Fel lehet előre mérni, hogy mik azok a veszélyek, kockázatok, amikkel számolnunk kell, ha vállalkozni kezdünk? A válasz: természetesen fel lehet, ezt a kockázatfelmérést hívjuk üzleti tervezésnek.

A szó hallatán, hogy üzleti terv, ne gondoljunk rögtön egy 80 oldalas, mindenféle érthetetlen szakkifejezést tartalmazó, dombornyomott bőrkötéses kiadványra, amit jó sok pénzért írt egy csapat közgazdász. Épp ellenkezőleg, egy induló kisvállalkozás üzleti terve kb. 10 kockás lapon összefoglalható. És miért szükséges, hogy ezt megtegyük? Azért, mert segítségével tisztában leszünk lehetőségeinkkel, a várható veszélyekkel, azzal, mit kell tennünk, hogy vállalkozásunkkal helyt tudjunk állni a piacon versenytársaink között. Természetesen az üzleti terv sem egy csodaszer. Pontosan annyit ér, amennyit használni tudunk belőle, amennyire a benne összefoglalt adatok helytállóak.

Akkor miért hangsúlyozzuk ennyire a fontosságát?

Azért, mert segítségével rengeteg későbbi veszteségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha helyesen állítjuk össze, azaz megfelelő kérdéseket teszünk fel magunknak, azonnal kiderülhet, hogy amit csinálni szeretnénk, azt érdemes-e, ha igen, hogyan érdemes. Egy kezdő vállalkozás esetén ez az üzleti terv legfőbb rendeltetése. Következő alkalommal elmondjuk, hogyan állítsunk össze egy használható üzleti tervet, milyen kérdéseket tegyünk fel benne magunknak ahhoz, hogy egy hasznos, később is jól használható anyag legyen a kezünkben.

Ha bizonytalanok, hogy milyen kérdéseket kell feltenni, keressenek minket elérhetőségeink valamelyikén (oldaldoboz, jobbra), jöjjenek, segítünk kérdezni.